Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Az 1944.:V. t. c. gyakorlati jelentősége

100 messziről tudtul adván a legavatlanabbaknak is házasságon kívüli származását. A legtöbb jellegzetességtől mentesül a születésben ártatlan házasságon kivül született gyermek akkor, amikor atyja családi nevét ráruházza, ha már törvényes atyja nem lehet és valamilyen okból örökbefogadni sem tudja vagy akarja. A házasságon kívül született gyermek jogállása magánjogunkban lassú fokozatos fejlődésnek az eredménye a legutóbbi száz esztendő alatt s ezért merjük remélni, hogy ez tovább fejlődik abba az irányba, hogy ilyen gyermekek atyjuk családi nevét fogják kapni és viselni átruházó nyilatkozat nélkül is, ha atyjuk az apaságot közokiratban elismerte avagy akik atyjának kilétét bírói uton minden kétséget kizáró módon tisztázni sikerült. Ennél tovább azonban magánjogi fejlődésünkben a törvényes és házasságonkívüli gyermek egyen jogosítása tekintetében házassági és örő jogunk alappilléreinek megrenditése nélkül menni már nem leh et II. Ezek után pedig vizsgáljuk meg azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyekről fentebb már szólottunk. Ezeket a törvény a 6. §-ban sorolja fel s így vétségnek nyilvánit ja és fogházzal bünteti azt, aki 1. családi kapcsolaton vagy családbafogadási jogviszonyon alapuló eltartási kötelességét nem teljesíti, ha mulasztásával az eltartásra jogosítottat súlyos nélkülözésnek teszi ki. 2. Az általa teherbeejtett nőt a terhesség és a szülés idejére az elvállalt vagy a bírói határozat vagy ennek hiányában a jogszabály alapján járó támogatásban nem részesíti, ha mulasztásával a nőt súlyos nélkülözésnek teszi ki, avagy a magzat, illetőleg az újszülött életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti 3. elmebeteggel, fogyatékos elmetehetségüvel, más önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel vagy tizennyolc évesnél nem idősebb kiskorúval szemben fennálló gondviselési kötelességet nem teljesíti, ha azáltal a gondviselésre szoruló életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. 4. Atyai hatalma vagy gyámsága alatt álló vagy családbafogadási szerződéssel családjába fogadott tizennyolc évesnél nem idősebb kiskorú nevelésére vonatkozó kötelességét nem teljesíti, ha ezáltal a nevelésre szorulót erkölcsi züllésnek teszi ki. Jogéletünkben különösen az 1. pont alá foglalt bün-