Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A perújításról (Folytatás)

Erdélyi Voé^lel Sí ményezhettek volna, csak a bizonyítás eredményének a megvizsgálása során dönthető el; ez már nem a perújí­tás megengedésének, hanem az érdemi döntésnek kere­tébe tartozik. Lényegileg ugyanígy határozott a kír. Kuría a R IV. 419—számú ítéletében ís. * Az újított per költségeinek viselése kérdésében a bíróság az általános szabályok szerint hivatalból határoz* Ebben a vonatkozásban a perujítási eljárás külön intéz­kedést nem tartalmaz Az állandó gyakorlat szerint — ugyanúgy, mint általában bármely visszautasított rendes perorvoslat ese­tében — az újított .perben felmerült költség is megszün­tetendő, ha a perujítási keresetet a törvényes előfeltéte­lek hiánya okából vissza kellett utasítani, az ellenfél azonban csak az ügy érdemében védekezett. * Az alapperbelí költségekre nézve az 572. §-ának harmadik bekezdése azt a szabályt állítja fel, hogy azok megtérítése felől az újított perben hozandó végitéletben a bíróság csak akkor határoz, ha a perujító fél ezt kife­jezetten kéri. A Pp. miniszteri indokolása fektette le azt az el­vet, amely szerint annak a kérdésnek eldöntése, hogy az alapperbelí költséget az újított perben nyertes fél — per­nyertessége ellenére ís — viselni köteles-e vagy sem. az eset körülményeitől függ, A gyakorlatban ma is általánosan alkalmazott sza­bály, hogy a perújítás az alapperbeli költségre, mint a sikertelen védekezés folyományára rendszerint nem hat ki* Eredményes perújítás esetében sem lehet az alapper­ben nyertes felet e költség megtérítésére kötelezni, ha az alapperben vesztes fél a keresetét rosszhiszeműen indította, vagy ott rosszhiszeműen védekezett (P. III. 4081/1934; P. IV. 3833/1939.), de ha a perújítás alapjául szolgáló és sikerre vezetett bizonyítékokat a perujító fél az alapper­ben ellenfelének csalárd magatartása miatt nem használ­hatta, az utóbbit a gyakorlat az alapper költségének meg­térítésében elmarasztalja. (P. IV. 2769/1933.)

Next

/
Thumbnails
Contents