Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

71 logí adósí felelősség, amely csupáa a megszerzett ingatlan erejéig terjed, a III — IV. r. további szerzőtárs felelőssége tehát csak akkor állhatott volna be, ha a közvetlen adósok kötelezettsége és annak összegszerűsége megállapíttatott volna. Kérelmezők azonban az irányadó tényállás szerint a közvetlen szerzőkkel szemben kérelmüktől elállottak. Ennek az elállásnak pedig a következménye kettős. Az elállással ugyanis egyrészt a közvetlen szerzőkkel szembeni kárenyhítési igényük az érvéayesitésre a törvényben megszabott, a felek akaratától független és ekkéot jogfenntartással meg nem hosszabbítható, 1942. évi február hó 23 napján lejárt határidő eltelte folytán megszűnt, másrészt ettől eltekintve ez az igény a közvetlen szerzők perbevonása, perrendszerü védekezésük előterjesztése és érvényesítése nélkül el nem dönthető. Ha pedig a közvetlen adósok kötelezettsége nem áll fenn, illetve az ügy jelen állása szerint többé el nem dönthető/ ebből okszerűen következik, hogy a másodlagos, dologi adósok a III—IV. rendű további szerzők felelőssége megszűnt s az tulajdonképen tárgytalan is volt. A most kifejtett indokokból helves az elsőbíróságnak az a togi döntése, amel yel kérelmezők kártalanítási kérelmét elutasilotta. II. ' A további szerzők elleni második — jogalapon nyugvó kártalanítási igény tekintetében az elsőbiróság azért hozó t elutasító határozatot, mert nevezettek az ingatlant 1940. évi szeptember 15 napja után vásárolták. Ez a jogi álláspont téves Az Í440 1941. M. E. számú rendelet 7. § ának 1. bekezdésében foglalt időbeli korlátozás (1918 október 28—1940. szeptember 15) csak az ingatlanok elvesztésére, elidegenítésére vonatkozik, tehát csak ezeknek az időpontja kell, hogy az elhatárolt záros időszakba essék. Az aránytalan nyereség szerzése ellenben nincs az ügyletkötés időpontjához kötve. A R. 7. §-ának 2. bek, szerint ugyanis a károsodott fél az 1. bekezdésben meghatározott kártalanítást nemcsak az ingatlan közvetlen szerzőjétől, hanem a további szerzőtől is követelhető amennyiben ez jutott az ingatlan megszerzése révén a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereséghez. Amint ebből a szövegezésből kitűnik, a R. a további szerzővel szemben nem szabja azt az időbeli korlátot, hogy a további eladásnak is 1918 október 18 és 1940 szeptea ber 14-ike között kell történnie, mert egyrészt ezeket az időpontokat nem említi, másrészt, amennyiben a R. ezt szándékolta volna, ugy a további szerzőt a 7. §. 1. bekezdésében az eredeti szerzővel együtt sorolta volna fel. m A R. 7. §. í. és 2. bekezdésének egybevetéséből tehát nyilvánvaló, hogy ha az ingatlannak 1918. október 28 és 1940. szeptember 15-ike között történt elvesztésével, vagy elidegenítésével ok és okozati kapcsolatban az eladót súlyos kár érte (,,károsodott fél"), a kárenyhítésre vonatkozó kötelezés az esetben is megállapítható, ha az aránytalan nyereség akár a köz - etl-n, akár a további szerzőnél bár az 1940 szeptember 15-ike utáni időben váíik érzékel-