Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

72 Cd*élrS Jollét hetővé. Annál ís Inkább, mert igen sok esetben a közvetlen szerző egészben, vagy részben bekövetkezett kieseiével épen az a további szerző jutott aránytalan nyereséghez, aki az ingatlant a felszabadulást követő időben vette meg. Mindezeknél fogva a R. 7. §-áuak 2. bekezdésében szabályozott továbbszerzövel szemben fenn álló kártalanítási igény érvényesítése tekintetében időbeli korlátként csupán az az egy esztendő jelentkezik, amelyet a R. 7. §. 1. bek. az érvényesítés törvényes előfeltételeként általában előír. Kérelmezők kártalanítási igényét tehát azzal az indokolással/ miszerint a vétel 1940. szeptember 15 napja utáni időben történt, — elutasítani nem lehet, hanem az ügyet az alábbi szempontok figyelembevételével kell elbírálni. A megszállás megszűnte utáni időben már rendes ingatlanárak alakultak ki, ebben az időben tehát a valóságos értékre tekintet nélkül kizárólag azt kell vizsgálni, vájjon a szerzők az ingatlant a vétel idején fennállott forgalmi áron alól, nem-e a kérelmezők igényének kijátszásával szerezték-e meg. £ tekintetben pedig bizonyítás a kérelmezőket terheli. (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. II. 1991-1942. sz. határozatából.) B Az elsőbíróság azon nem vitás tényállás mellett, hogy I. II. r. panasz lott a kérelmezők ingatlanát 1933 évben vette meg bírói árverésen és a nevezettektől ugyanazt az ingatlant a Iíl 1V. r. panaszlottak 1940. november 22-én csere utján megszerezték, a III— IV. r. panaszlottal szemben lényegileg azért utasította el a kárenyhítési kérelmet, mert nevezettek szerzése kívül esik az 1440-1941. M. E. sz. rendelet 7. §, első bek. első mondatában meghatározott időponton. Az elsőbiróság vonatkozó álláspontja alapvetően téves. Az 1440 - 1941. M. E. sz. rendelet 7. §-a ugyanis aként rendelkezik, hogy „aki ingatlanát az 1918 évi okióber hó 28 napjától az 19*0. évi szeptember hó 15. napjáig terjedő időben . . . vesztette el, vagy jogügylettel elidege* nttette és annak következtében súlyos kárt szenvedett.... (folytatva a 2-ik bekezdésből) kártalanítását nem csak az ingatlan közvetlen megszerzőjétől, baaem a további szerzőtől is követelheti, amennyiben az jutott ez ingatlan megszerzésével a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereséghez." Világosan kitűnik a rendeletből, hogy a kárenyhítési igény első feltételeként csak az ingatlan elvesztése illetve elidegenítése van ídőileg korlátozva, ha azonban ez a rendeletben meghatározott időpontban következett be — mint a jelen-esetben — ugy teljesen közömbös, hogy 'a további szerzés mikor történt. Az a körülmény tehát, hogy a további szerzés »940 szeptember 15 napját követő időben történt, egymagában véve a kérelem elutasítására okul nem szolgálhat* De nemcsak a rendelet szövege, hanem a célzata is nyilvánvalóvá teszi, hogy annak csak ily értelmezés tulajdonító. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla P. II. 686 -1942. s«. határozatából.)