Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

65 nem fedték, ehez képest a fent hivatkozott szabályra utalással, f gyelemmel a kérelmező által a felfo yamodá h^z csatolt 1908 évi december hó 4 napján kelt adásvétetí szerződés adataira is, szakértő ujabb meghal*gatásáral tisztázandó az ingatlan valóságos értéke. (Nagyváradi kír. ítélőtábla Pp I. Í365—1042. sz. határozatából.) 27. Az I. világháborút megelőző évek forgalmi értékének alapul vételével helyesen állapítható meg az Ingatlan valóságos értéke. A súlyos kár. a nyereség nem esik okvetlen egybe. Azok kiszámítása. Helyes az elsőbíróságnak az a kiinduló pontja, hogy a valóságos ér éket az 1910 évi békebeli értékhez viszonyítva állapította meg, mert a tapasztalat szerint az ingatlanok értékükben csökkenést rendszerint nem szenvednek, (ellentétben a forgalmi árral, amely zavaros politikai és gazdasági viszonyok következtében, valamint a kereslet és kínálat szerint hullámzik.) Az ingatlan valóságos értékét az elidegenítés időpontjában keli megállapítani és az első világháború előtti, valamint a megszállás alóli felszabadulást közvetlenül követő időben volt érték csak összehasonlítási alapul szolgál, — ezért panaszlottaknak ezzel ellentétes felfolvamodás* indokát a kír. ítélőtábla figyelembe sem vette. Az eljárás tárgyát képező 38 kat. hold 716 négyszögöl területű egész ingatlannak valóságos értéke az elidegenítés időpontjában a fentiek szerint 16 340 P. Minthogy az ellenszolgáltatásnak: 200.000 leunak a teljesítés idejében fennálló értéke 6666 pengő volt, ennek a valóságos értékből levonásával 9 674 P. jelentkezik, mint a kérelmező kára. Eszel szemben áll a panaszlottak nyeresége, akiknek javára még 'eszámítandó az ingatlan megszerzésére fordított kö'tség (illeték stb ) ami a vételárhoz viszonyítva kb. ÍO°/o == az adott esetben 600 pengőben elfogadott összege: így a panaszlottak nyereségét az a különbözet mutatja, ami a valóságos értékből a szerzési költségekkel növekedett vételár levonása után marad, vagyis (*6.340 —7766) 9.074 pengő. Ez a két különbözet egyrészről mint súlyos kár, másrészről, mint méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereség jelentkezik, miért is kérelmezőnek az Í440 - 194Í. M. E. sz. rendelet 7. §-a értelmében igénye van károsodásának méltányos enyhítését követelni* Nem helyes az eddigiekkel szemben az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy panaszlottak nyereségének megállapításánál figyelembe vette, hogy panaszlottak a már meglévő 10 köblös földjüknek eladási árát is befektették a kérelmezőtől megszerzett ingatlanba és ennélfogva 10 köblös földdel kisebb terület után számította ki a nyereséget, mert az a tény csak a méltányosság elbírálásánál vehető tekintetbe, cem pedig a nyereség kiszámításánál. (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. III. 1668-1943 sz. határozatából.) 28. Valóságos érték megállapítása mai árviszonyok alapján. A nem vitás tényállás szerint kérelmezett az 1936. évi novem-