Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

04 25. A lei - pengő átszámítás zürichi jegyzés szerint. A kárenyhítés fogalmából következik, hogy sosem lehet 100 °/o-os kárenyhítés. A 3000—1942. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint az 1440— 1941. M. £. sz. rendelet 7. §-ának alkalmazása során az a különbözet tekinthető kárnak, amely az ingatlannak az elidegenítés idejében fennállott értéke és az ellenszolgáltatásnak a teljesítés idejében fennállott értéke között mutatkozik. Nem vitás, hogy kérelmezők jogelődje a jelen eljárás tárgyát képező ingatlanát 1921. évi február hóban 72.000 leu vételárban adta el panaszlottaknak, illetve jogelődjüknek. Nem vitás az sem, hogy eladó ezt 1921. év február és március havában meg is kapta. Az ellenszolgáltatásnak ezt az értékét az elsőbiróság helytelenül vette 1 x 30 arány mellett 2400 pengőnek, mert 1921, év február és március havában a zürichi jegyzés szerint 100 leu 8 svájci franknak felelt meg és ez egyenlő 7.60 ar, koronával, illetve 8.81 ar. pengővel. A 72.000 leunak értéke az ellenszolgáltatás teljesítése idején a fenti számítás szerint tehát: 6 333 pengő volt. Az ingatlannak az elidegenítés idejében lennállott és az elsőbiróság által helyesen 8.357 pengőben megállapított valóságos értékét a szolgáltatott ellenértékhez viszonyítva ekként 2.024 pengő az a különbözet, — ami az elidegenítő téi részéről mint kár, a szerző fél részéről pedig, mint a méltányossággal ellentétben álló nyereség jelentkezik. £ 2024 pengő különbőzet a 6333 pengővel egyenértékű vételárnak 30°/o-át meghaladja — miért is kérelmezők kárát súlyosnak kell minősíteni. Paaaszlottak kártérítés fizetésére történt kötelezése tehát helyes volt. Tévedett azonban az elsőbíróság, amidőn a fentebb kifejtettekkel ellentétesen az ingatlan valóságos értéke és az ellenszolgáltatás értéke közötti különbözetet — 5.975 pengőben állapította meg. És tévedett akkor is, amidőa az általa megállapított kár összegét teljes összegében megítélte a kérelmezők részére. Éspedig azért — mert a jelen eljárásban alkalmazandó fent hivatkozott jogszabály szerint (7. §.) a károsodott fél a szerző féltől károsodásának csak méltányos enyhítését követelheti, ám az enyhítés szó érteiménél fogva sohasem jelentheti a teljes kár megtérítését. Az enyhítésnek mértékét viszont a bíróság mind a két fél viszonyainak méltányos figyelembe vételével határozza meg. (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. III. 1454 — 1942. számú határozatából.) 26. A valóságos érték „állandó" érték. Figyelemmel arra, hogy a kihallgatott mind a három szakértő a háznak az 1928. évi valóságos értekét önmaguknak ellentmondva csak egy hányadában állapították meg akár az 1910. évi, akár a visszacsatolás utáni, „valóságos értéknek" ami arra enged következtetni, hogy a szakértők nem megfelelően értelmezték a valóságos belső érték fogalmát, ami áhandó s nem tévesztendő össze a megszállás idejében kialakult forgalmi árakkal, melyek a valóságos értéket legtöbb esetben