Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagyváradi jogásznap

04 25. A lei - pengő átszámítás zürichi jegyzés szerint. A kárenyhítés fogalmából követke­zik, hogy sosem lehet 100 °/o-os kárenyhítés. A 3000—1942. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint az 1440— 1941. M. £. sz. rendelet 7. §-ának alkalmazása során az a külön­bözet tekinthető kárnak, amely az ingatlannak az elidegenítés idejében fennállott értéke és az ellenszolgáltatásnak a teljesítés idejében fennállott értéke között mutatkozik. Nem vitás, hogy kérelmezők jogelődje a jelen eljárás tárgyát képező ingatlanát 1921. évi február hóban 72.000 leu vételárban adta el panaszlottaknak, illetve jogelőd­jüknek. Nem vitás az sem, hogy eladó ezt 1921. év február és már­cius havában meg is kapta. Az ellenszolgáltatásnak ezt az értékét az elsőbiróság helytelenül vette 1 x 30 arány mellett 2400 pengőnek, mert 1921, év február és március havában a zürichi jegyzés szerint 100 leu 8 svájci franknak felelt meg és ez egyenlő 7.60 ar, koronával, illetve 8.81 ar. pengővel. A 72.000 leunak értéke az ellenszolgáltatás teljesítése ide­jén a fenti számítás szerint tehát: 6 333 pengő volt. Az ingatlannak az elidegenítés idejében lennállott és az elsőbiró­ság által helyesen 8.357 pengő­ben megállapított valóságos érté­két a szolgáltatott ellenértékhez viszonyítva ekként 2.024 pengő az a különbözet, — ami az el­idegenítő téi részéről mint kár, a szerző fél részéről pedig, mint a méltányossággal ellentétben álló nyereség jelentkezik. £ 2024 pengő különbőzet a 6333 pengővel egyenértékű vétel­árnak 30°/o-át meghaladja — miért is kérelmezők kárát súlyos­nak kell minősíteni. Paaaszlottak kártérítés fizetésére történt köte­lezése tehát helyes volt. Tévedett azonban az elsőbíró­ság, amidőn a fentebb kifejtettek­kel ellentétesen az ingatlan való­ságos értéke és az ellenszolgáltatás értéke közötti különbözetet — 5.975 pengőben állapította meg. És tévedett akkor is, amidőa az általa megállapított kár összegét teljes összegében megítélte a ké­relmezők részére. Éspedig azért — mert a jelen eljárásban alkalmazandó fent hivatkozott jog­szabály szerint (7. §.) a károso­dott fél a szerző féltől károsodá­sának csak méltányos enyhítését követelheti, ám az enyhítés szó érteiménél fogva sohasem jelent­heti a teljes kár megtérítését. Az enyhítésnek mértékét viszont a bíróság mind a két fél viszonyai­nak méltányos figyelembe vételé­vel határozza meg. (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. III. 1454 — 1942. számú határoza­tából.) 26. A valóságos érték „állandó" érték. Figyelemmel arra, hogy a ki­hallgatott mind a három szak­értő a háznak az 1928. évi való­ságos értekét önmaguknak ellent­mondva csak egy hányadában állapították meg akár az 1910. évi, akár a visszacsatolás utáni, „való­ságos értéknek" ami arra enged következtetni, hogy a szakértők nem megfelelően értelmezték a valóságos belső érték fogalmát, ami áhandó s nem tévesztendő össze a megszállás idejében kiala­kult forgalmi árakkal, melyek a valóságos értéket legtöbb esetben

Next

/
Thumbnails
Contents