Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A m. kir. Államkincstár felelősége az 1440-1941. M. E. sz. rendelet 6. és 7. §-ainak alapján

46 védett kárát kérelmezettek, mint későbbi vevők fizessék meg akkor, mikor a kérelmező az ingatlant csak az oldalági örökösök kijátszása végett adta el s a véteár '/3 részét a nevezett banknak engedte át s így minden más igazolt ok nélkül csupán a mások jogai kijátszásának a célzatával maga pontosan kereste a kárát. Az elsőbíróság tehát kérelmezetteket a rendelet téves értelmezésével marasztalta, ezért a kír. ítélőtábla az elsőbíróság végzésének meg nem támadott részét nem érintette, míg a felfolyamodással megtámadott marasztaló részét akként változtatta meg, hogy a kárenyhítés kérelmét egészben elutasította* (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. I. J4J8-J942. sz. határozatából.) 21. Azt a tartalma szarlat uj keresetet, melyet tévesen neveztek perújítás! káresetnek, uj keresetként kall elbírálni. . erenkivüli végzéseknek általában nincs anyagi jogerejük, tehát az általuk eldöntött kérdések perben ujabb birél döntés alá vethetők. Helyes ugyan a fellebbezési bíróságnak az a jogí álláspontja, hogy a végrehajtási eljárás során a konverziós jogosultság kérdésében hozott végzés ellen a Pp. 563. §. első bek. értelmében perújítást keresetet índítni nem lehet, azonban a m. kír. Kúria jogegységi tanácsának t02. sz. polgári döntvénye értelmében azt a keresetet, amelyet tévesen neveztek perujításí keresetnek, mert tartalma szerint uj (önálló) kereset, mint ilyen uj keresetet kell elbírálni. Ezért ii kir. ítélőtábla újító felperes keresetét uj keresetnek tekintette s ilyenként vette vizsgálat alá. A perenkívülí ügyekben hozott végzéseknek áltatában nincs anyagi jogerejük, nincs tehát akadálya annak, hogy az ilyen módon hozott bírói döntések jogerőre emelkedésük után indított rendes perben újólag elbíráltassanak Felperes ennélfogva jogosított volt az általa benyújtott keresettel megindult perben ujabb bírói döntés tárgyává tenni a megelőző végrehajtási eljárás során anyagi jogerővel nem bíró végzéssel eldöatőtt konverziós jogosultság kérdését. (Nagvváradí kír. ítélőtábla P. III. 243—J942. sz. határozatából.) 22. Az 1920. XXXVI. tc. 17. §-ában Irt mentesítő körülmény igazolására szolgáló hatásági bizonyítványt nagyés kisközségekben a birőn és jegyzőn kívül az e célböl választott képviselőtestületi tag is alá kell írja. Az 1940. évi IV. tc. alkalmazása a hatályba léptekor már folyamatban volt ügyekben. Í94Í. évi augusztus hó 30 napján kelt adásvételi szerződéssel X és Y osztatlan közös tulajdonul megvásárolták az ügyben forgó mezőgazdasági ingatlant. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság az 1942 évi február hó 27 napján kelt U6\ — 1942 tk. számú végzéssel az adásvételi szerződést hatósági tudomásulvétel kérdésében leendő határozás végett áttette a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságához, ahová az íratok 1942. évi március hó 16-án érkeztek meg*