Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 1. szám - A Patronázs felújítása
S3 még a jogalap kérdésében sem lehet, a kír. ítélőtábla — a megtámadott végzést feloldva — az elsőbíróságot a további eljárásra utasítja. ( A marosvásárhelyi kír. itélörábla P. I. J092-Í942. számú határozata )* *i7« Ha kérelmező igénye azért bizonyul alaptalannak a harmadszerzőkkel szemben, mert a szerződésekben feltüntetett vételárak nem felelnek meg a valóságnak, az igy okozott költségekért a harmadszerzők felelősek, feltéve, hogy közvetlen szerzőkkel szemben a kérelmező fellépése alapos. Kérelmező a II— VI. r. pa naszlott ellen azon az alapon lépett fel kárenyhítés iránti ígénynyel, mert a II—IV. r, panaszlott az I. r. panaszlottól a méltányossággal ellentétben áíló aránytalan nyereséggel Í00.000 lejért vette meg az ügvbelí ingatlant, az V«, VI. r. panaszlott pedig hasonló módon színién Í00.000 lejért szerezte meg ezt az ingatlant a II -IV. r, panaszlottól. A kérelmező ezeket az adatokat a telekkönyvi hatóság irattárában elfekvő adásvételi szerződésekből merítette A szóbeli iárgyaláson a nevezett panaszlottak azt adták elő, hogy a II—IV. r. panaszlott nem J00.000, hanem 180.000 lejért, az V., VI. r. panaszlott pedig nem Í0O.000, hanem 220 000'— lejért vette meg az ingatlant, s a vonatkozó adásvételi szerződések nem a valóságnak megfelelően tüntetik fel a ténylegesen kifizetett vételárat. A kérelmező ily ügyáliás mel*) Línd 8. alatti határozatot. lett már eleve sikertelennek látta a további eljárást, s ezért a jegyzőkönyv tartalma szerint „kérelmező a II. - VI. r. kérelmezettekkel szemben a kéréstől eláll, de arra való tekintettel hogy nevezett kérelmezettek adás-vevésí szerződéseibe a vételár nem volt teljes összegében beírva, s ekként nevezett kérelmezettek cselekményei hozták kérelmezőt tévedésbe, kéri kérelmezetteknek a költségben való marasztalását/' A panaszlottak beleegyeztek az elállásba, de költséget kértek. Az elsőbíróság a Pp. J87. íjára tekintettel a Í86. §. harmadik bek. alapján a kérelmezőt a II — IV. r. panaszlott javára 45 P. az V—Vi. panaszlott javára pedig 70 P. költség fizetésére kötelezte. Kérelmező emiatt felfolyamodással élt. Az elsőbiróság álláspontja nem kielégítő A Pp. Í86 illetve Í87. §-a szerinti elállásról ugyanis csak akkor lehet szó, ha a felperes (kérelmező) minden további megszorítás nélkül áll el a keresetétől (kérelmétől). Ha azonban egyidejűleg azt a kijelentést is teszi, hogy költségben való mnrasztalást kér, akkor az elállás lényegileg költségre való leszállítást jelent. A felek nyilatkozatait mindig a helyzet adottságának megfelelően, értelemszerűen kell venni, s ha a bíróságnak kétsége van a nyilatkozat tartalmát illetően, a Pp, 225. §. szerint a felet fel kell hívni a valódi akaratának szabatos kifejezésére. Ily megvilágításban tehát az az eldöntendő kérdés, hogy a kérelmező a panaszlottak fenti eljárása miatt jogszerűen ígéayel-