Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 1. szám - A Patronázs felújítása
21 áll, mert a hagyatéki eljárás nincs befejezve és a; örökösök között per van folyamatban. A 18 800—1941. M. E. számú rendelet 3. §. 2. bek. 5. pontjanak és a 7, §. í. bekezdésének egymásra utaló rendelkezései szerint az erdélyi és keleti országrészeken fekvő bármely ingatlanra vonatkozóan 1941. évi február hó 28. napja előtt élők között kötött jogügylet alapján tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzésére irányuló beadványokat, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat hozzájárulás tárgyában való döntés végett az illetékes hadtest parancsnoksághoz kell megküldeni, — ha pedig a tulajdonjog bejegyzéséhez a katonai parancsnokság hozzá nem járult, így a rendelet íí §. í. pontja értelmében a bejegyzési kérelmet az elutasító feljegyzésének mellőzésével — el kell utasítani. Az 1940. XXVI. t. c. 3. íjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott fenti törvényerejű rendelet értelmében tehát, a panaszlott javára, a tulajdonjog bekebelezésének törvényes előfeltétele az illetékes hadtest parancsnokság jóváhagyása. Kérelmező előadása szerint az atyjától örökölt ingatlan Í9I9. július hó 24-én idegenítette el a panaszlott a telekkönyvi tulajdonjogot még nem szerezte meg. Miután pedig a panaszíott részéről az eljárásbeli ingatlan megvételével esetleg megszerzett aránytalan nyereség fennforgása és ebből következőleg panaszlott esetleges kárenyhítési kötelezett- 1 sége attól a jövőbélí bizonytalan f| ténytől függ, hogy a felhívott m rendelet értelmében a jogelődjei által megvett és általa örökölt ingatlan telekkönyvi tulajdonjogát megszerezhetí-e ? ez a kárenyhítési ügy a jelen állapotban érdemi döntésre nem alkalmas, s így a tárgyalás felfüggesztésének helye van (Pp. 234. §.) miért is a kit. ítélőtábla az elsőbíróság végzését a fenti indokokból helyben hagyta. (A nagyváradi kír. ítélőtábla P. III. Í700 -1942. sz. határozatából.) í 4- Nem peres eljárásban határnapot mulasztóval szemben megfelelően alkalmazandók a Pp. szabályai s igy a mulasztási végzés ellen ellentmondás adható be. Az Í440-Í94I. M. E. számú rendelet 9. § ának utolsó bekezdése szerint az ezen rendelet alapján érvényesíteni kívánt igény feletti eljárásban, a rendelet által nem szabályozott esetekben ; a Pp. szabályai „megfelelően" alkalmazandók. A kír/ítélőtábla az iratokból (9 a'számu jegyzőkönyv) megállapítja, hogy kérelmezett J942. évi május hó 6 napjára kitűzött tárgyalásra volt idézve, aki azonban szabályszerű idézése dacára nem jelent meg. Az e napon 4 alszám alatt hozott végzés vitathatatlanul a mulasztási ítélntekkel esik egy tekintet alá s igy ellene a mulasztó, a Pp. 460. §-a alapján ellentmondással élhet. A kír. ítélőtábla azonban az ügy irataiból megállapítja, hogy kérelmező a 3. alszámu jegyzőkönyv tartalma szerint csák az 1942 március hó 31 napján lépett fel kárenyhítési kérelmével — kérelmezettel szemben. Minthogy az 1440—Í94Í. M.