Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Patronázs felújítása

­21 áll, mert a hagyatéki eljárás nincs befejezve és a; örökösök között per van folyamatban. A 18 800—1941. M. E. számú rendelet 3. §. 2. bek. 5. pontja­nak és a 7, §. í. bekezdésének egymásra utaló rendelkezései sze­rint az erdélyi és keleti ország­részeken fekvő bármely ingatlan­ra vonatkozóan 1941. évi február hó 28. napja előtt élők között kötött jogügylet alapján tulajdon­jognak telekkönyvi bejegyzésére irányuló beadványokat, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló okira­tokat hozzájárulás tárgyában való döntés végett az illetékes hadtest parancsnoksághoz kell megkül­deni, — ha pedig a tulajdonjog bejegyzéséhez a katonai parancs­nokság hozzá nem járult, így a rendelet íí §. í. pontja értelmé­ben a bejegyzési kérelmet az elutasító feljegyzésének mellőzésé­vel — el kell utasítani. Az 1940. XXVI. t. c. 3. íj­ában foglalt felhatalmazás alap­ján kiadott fenti törvényerejű rendelet értelmében tehát, a pa­naszlott javára, a tulajdonjog be­kebelezésének törvényes előfelté­tele az illetékes hadtest parancs­nokság jóváhagyása. Kérelmező előadása szerint az atyjától örökölt ingatlan Í9I9. július hó 24-én idegenítette el a panaszlott a telekkönyvi tulajdon­jogot még nem szerezte meg. Miután pedig a panaszíott részéről az eljárásbeli ingatlan megvételével esetleg megszerzett aránytalan nyereség fennforgása és ebből következőleg panaszlott esetleges kárenyhítési kötelezett- 1 sége attól a jövőbélí bizonytalan f| ténytől függ, hogy a felhívott m rendelet értelmében a jogelődjei által megvett és általa örökölt ingatlan telekkönyvi tulajdonjo­gát megszerezhetí-e ? ez a kárenyhítési ügy a jelen állapotban érdemi döntésre nem alkalmas, s így a tárgyalás fel­függesztésének helye van (Pp. 234. §.) miért is a kit. ítélőtábla az elsőbíróság végzését a fenti indokokból helyben hagyta. (A nagyváradi kír. ítélőtábla P. III. Í700 -1942. sz. határoza­tából.) í 4- Nem peres eljárásban ha­tárnapot mulasztóval szemben megfelelően alkalmazandók a Pp. szabályai s igy a mulasz­tási végzés ellen ellentmondás adható be. Az Í440-Í94I. M. E. számú rendelet 9. § ának utolsó bekez­dése szerint az ezen rendelet alap­ján érvényesíteni kívánt igény fe­letti eljárásban, a rendelet által nem szabályozott esetekben ; a Pp. szabályai „megfelelően" alkal­mazandók. A kír/ítélőtábla az iratokból (9 a'számu jegyzőkönyv) megál­lapítja, hogy kérelmezett J942. évi május hó 6 napjára kitűzött tár­gyalásra volt idézve, aki azonban szabályszerű idézése dacára nem jelent meg. Az e napon 4 alszám alatt hozott végzés vitathatatlanul a mulasztási ítélntekkel esik egy tekintet alá s igy ellene a mu­lasztó, a Pp. 460. §-a alapján ellentmondással élhet. A kír. ítélő­tábla azonban az ügy irataiból megállapítja, hogy kérelmező a 3. alszámu jegyzőkönyv tartalma szerint csák az 1942 március hó 31 napján lépett fel kárenyhítési kérelmével — kérelmezettel szem­ben. Minthogy az 1440—Í94Í. M.

Next

/
Thumbnails
Contents