Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 6. szám - Jegyzetek a pengő értékállandósága problémájához

140 Erdélyi fo^élet eljárni, ami az adott esetre vo­natkoztatva azt jelenti, hogy az alperes kártérítő kötelezettségének a megállapithatása szempontjából vizsgálandó az a körülmény, hogy az alperes valóban tett-e feljelen­tést a felperesek ellen, avagy csak a más által tett feljelentés folytán, vagy esetleg hivatalból megindult eljárás során egysze­rűen tanuként hallgatták-e ki, ha pedig valóban feljelentést tett, azt az akkoriban ott érvényes jog­szabály kényszerítő hatása alatt, avagy minden kényszerítő szük­ség nélkül tette e. Ez utóbbi eset­ben ugyanis — feltéve, hogy az okozati összefüggés ugyancsak megvan — alap lehet az alperes kártérítö kötelezettségének a meg­állapítására. Mindezeknek a ténykörülmé­nyeknek a tisztázása né kül tehát nem bírálható el érdemben a fel­pereseknek a kereseti igénye. A fellebbezési bíróság mellőzte a felperesek által mindezeknek az ügydöntő körülményeknek a bi­zonyítására bejelentett dr. V. M. ügyvéd, pozsonyi lakós tanú ki­hallgatását, úgyszintén a felpere­sek ellen a pozsonyi hatóság előtt folyamatban volt bűnügy iratai beszerzésének a megkísérlését, hol­ott a fent kifejtettekhez képest mindez nem lett volna mellőzhető. Kiemeli itt a m. kír. Kúria, hogy a külföldi hatóságtól az íratok beszerzése a m. kír. igazságügy­minisztérium utján legalább is megkísértendő és a perbíróság en­nek megkísérlése nélkül már eleve nem állapithatja meg, hogy az íratok beszerezhetők nem lesznek. (Kír. Kúria P. VI. 559Í-I942. sz. határozatából). 02. Osztályos egyezség megtáma­dása jogi tévedés miatt Agi vagyon cserébe adása ellenében szerzett jószág ági jelleget nyer. A 4420-1918. M. E. r. 1, S-ban elő­irt alakiságok közepette létrejött in­gatlanatruházó ügylet érvényes, ha a benne megjelölt nem is valóságos jogcím, feltéve, hogy a palástolt cim jogilag elismert. A felperes férje hagyatéká­ban az alperesekkel kötött osztá­lyos egyességet azon az alapon támadta meg, hogy a férje ha­gyatékára vonatkozó jogai tekin­tetében az egyesség megkötésekor tévedésben volt annakfolytán, hogy a hagyatékot tárgyaló kír. köz­jegyző őt a jogai tekintetében nem világosította fel megfelelően, a megadott felvilágosítások pedig té­vesek voltak. Ha ez való is a megkötött osz­tályos egyesség a felperes tévedé­se miatt csak abban az esetben érvényteleníthető, ha a szükséges felvilágosítás elmulasztása, illetőleg a megadott felvilágosítás helyte­lensége folytán keletkezett téve ­désen felül az is megállapítható, hogy a felperes az osztályos egyes­séggel kíssebb értéket kapott, mint amennyi a törvényes öröklés rend­jén reá háramlott volna és hogy ennek folytán az alperesek a fel­peres hátrányára ingyenes előny­höz jutottak. Ennélfogva és arra való tekin­tettel, hogy a törvényes öröklés rendjén a felperes a szerzeményt az alperesek pedig felperes özve­gyi jogával terhelten az ági va­gyont kapják, a fellebbezési bíró­ság az alperesek védekezéséből fo­íyóan külön erre irányuló kereset és viszontkereset nélkül is szük­ségszerűen foglalkozott azzal a kér-

Next

/
Thumbnails
Contents