Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 6. szám - A "valóságos érték" meghatározása

Erdélyi |4»«£«&l«~t 125 az 1910—1911-es forgalmi ár ar. K. összegének 1.16-al beszorzott pengő összegével mint valóságos értékkel mit sem lehetett kezdeni, mert ez az összeg alig különbözött az eladáskori leu-összegnek a svájci frank segítségével átszámított pengő összegétől, miért is — több megoldás hiányában — a bíróságok alkottak" magtiknak egy valóságos értéket teljesen függetlenül az 1910—1911-es áraktól. A nagyváradi kír. ítélőtábla pl. a P. 531—942—2t. sz. végzésben még minden változtatás nélkül elfogadja valóságos értékül a szakértő által megjelölt 700 ar. K-nak 1.16-al való szorzása után jelentkező 812. P-t, később a drágulásra tekintettel pár °/0-al felemeli az 1910—1911-es forgalmi árnak megfeíő P. összeget, míg végül a P. 1749— 942—25. sz. végzésben annak az ingatlannak, melynek 1913-as értékét 880 ar. K-ra, a határozathozatalkor (1942. dec. 16.) értékét pedig 1100 P-re tette, az eladáskori valóságos értékét. „Az összes körülmények mérlelegelésével a Pp. 270. §-a alapján mintegy 1.200 P-ben" állapította meg. Az előbbi két számítás mellett a bíróságok a károsult javára rendszerint oly kis összeget ítéltek meg kárenyhítés gyanánt hogy azért távolról sem vehettek meg az elveszett ingatlannak azt a hányadrészét, amennyi a kapott vételár és a valóságos érték között mutatkozott és így még azzal a károsulttal szemben is nagy hátrányban voltak, akinek a kára természetben ítéltetett meg az ingatlan azon hányadrészében, ami a kapott vételár és a valóságos érték arányának megfelel, már pedig ellenkezik a jogérzettel az, hogy az a károsult, aki szerénység, az ingatlantól távolköltözés vagy egyéb okból csak pénzbeli kártalanítást kér és kap, méltánytalan hátrányban legyen azzal a károsulttal szemben, aki ingatlanban kért és kapott kártalanítást. Nagy mértékben súlyosbítja végül a helyzetet az is, hogy a pengő vásárló erejének csökkenése sokkal nagyobb az ingóságoknál, mint az ingatlanoknál s így a megítélt kártalanítási összegen, mely csekély voltánál fogva megfelelő ingatlan vásárlásra nem fordítható, aránytalanul kevesebb értékű ingóság szerezhető be. A bíróságok gyakorlata szerint a valóságos érték