Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

113 okokból egyelőre kereszt*lvíhetet­len. Ellenkező esetben ugyanis az a hátrány érné őket, hogy kétszer nyújtanának kielégítést a felperes szám áfa. De a m. kír. Kúria megítélése szerint a sorozott összeg kiutalá­sának sem volt akadálya. Ez a kiutalás ugyanis csak azt jelenti/ hogy a kiutalandó összeg sorozá­sát rendelő végzés jogerőre emel­kedett s a kiutalt összeg a letét­ből fölvehető. Nem a bíróságra, hanem a félre tartozik azután, hogy ennek a kiutaló végzésnek mikép szerez érvényt. Mindezek szerint a felperes követelésének az a része, amely soroztatott, ezelí a ténnyel kielé­gítettnek tekintendő. (M. kír. Kúria P. VII. 5902­942, sz. határozatából.) 4-7. Kitermelendő lábonálló fa továbbadás céljából való megvásárlása kereskedelmi ügylet, tehát az ügyletkötés­ből a feleket illető jogok és reájuk áramló kötelezettségek tekintetében a szerződés — s amennyiben az illető kérdés­ben a megállapodás rendelke­zést nem tartalmaz: a keres­kedelmi tőrvény szabályai az irányadók, tehát a megállapo­dás hézagának kitöltésére a Kt-ben foglalt rendelkezés s s nem pedig a szokás az irányadó. A felperes az alperestől annak a bükk tűzifának kiadását vagy értékének megfizetését kéri, ame­lyet C. A. az Í940- évi június hó 5 napján tartott magánárve­résen az alperestől az alperes erdejében kitermelésre megvett, ölbe rakatott, szállításra előkészí­tett, és a felperessel még az 1940. év május hó 3í napján kő ­tött adásvételi szerződés teljesíté­séül C. A. a felperesnek a hely­színén átadott. Az elsőbíróság ítéletében meg­állapított a fellebbezési bíróság által elfogadott tényállás szerint C. A. Í940. június hó 5-én tar­tott magánárverésen az alperestől megvett 40 szál bükkfából 270 folyóméter tűzifát termelt ki és rakott ölbe. Ebből a tűzifa meny­nyíségből az 1940. év őszén Í60 folyóméter tűzifát a felperes el­szállított. Az erdőben a helyszí­nén maradt tűzifám ennyíségből az 1940. év őszén az alperes 87 ' folyómétert Sz.-nek eladott, az alperes erdejében a helyszínen még ezídőszerínt ís meglévő 13 folyó­méter kiadását az alperes meg­tagadta. Megtagadta azért mert a vevőjével C» A-val létrejött ügyletkötése az árverési feltételek — értelmében a kiter­melést C. A. az árverés napjától számított egy hónapi határidő alatt tartozott befejezni. A kikötött egy hónapi határ­idő lejárván, az a famennyiség, amelyet C. A. a helyszínről a kitermelési idő utolsó napjáig el nem szállított, — az alperes jogi álláspontja szerint, az alperes tu­lajdonában maradt, ahoz C. A. jogát elvesztette és így annak ki­adását sem C. A. sem engedmé­nyese a felperes nem követelheti. A fellebbezési bíróság az alperes­nek ezt a jogi álláspontját magá­évá tette és a felperest kereseté­vel egészben elutasította. Ebben a perbeli esetben az 1940, június hó 4. és 5. napján

Next

/
Thumbnails
Contents