Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

E»«lélyfi Jogélet terhe mellett meg nem változtat­hatnak. Ma ga az a megállapodás te­hát, amely szerint a felperes a a szolgálati illetményeinek egy­részét tevő 2ü/o-os (úgynevezett dubíoz) jutalékáról a szolgálati jogviszony keletkezésekor előre lemondott, mint semmis és ér­vénytelen egyéni megállapodás a felperest ettől, a kollektív szerző­désben részére biztosított igényé­től meg nem foszthatta. Nem volt azonban törvényes akadálya anaak, hogy a felperes a szolgálati viszony megszűnése után erről a követelésről jogha­tályosan lemondhasson A jogról váló lemondás álta­lában véve nincs formához kötve és azt nemcsak írásban, vagy szóban tett nyilatkozattal, hanem reáutaíó tényekkel is kifejezésre leket jutfatn*. Az irányadó tényállíás szerint a felperes az üzletátruházással kapcsolatban kibocsátott felhívásra — egyéb követelésének részletes bejelentése mellett — a 2°/o-os követeléséről említést nem tett, azt a követelések veglegés rende­zését célzó egyezkedési tárgyalá­son sem számította fel, arra néz­ve sem ott, sem az egyességíleg megállapított összeg felvételekor jogfentartással nem élt, sőt az 1940. október 24 én kelt levél . szerint jogi képviselője utján kí jeíentet'e, hogy az alperesek a munkaviszonyból származó köve teleseit teljes egészben kiegyenlí­tették, ugy hogy a felperesnek fizetés, vagy bármilyen hasonló címen az alperesekkel szemben semmínéven nevezendő követelése nincs. A fellebbezési bíróság a fel­109 peresnek ebből a magatartásából és ezekből a tényekből levont okszerű következtetéssel állapí­totta meg, hogy a felperes a ke­resési követe.éset a szolgálati vi­szony megszűnte után sem kí­vánta áz alperesekkel szemben érvényesíteni, s így arról lemon­dottnak tekintendő. A fellebbezési bíróságnak a felperest a 2°o-os (dubíoz) köve­telésével elutasító ítéleti döntése tehát megfejel az anyagi jognak, miért ís a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. (A M. kír. Kúria P. II. 4337 — Í943. sz. határozatából.) 43. Az 1939. évi II. t c. 108. § ánaK érleli?ezése. Az üzemi katonai parancsnok ál­tal nemzef biztonsági szempont­ból kifogásolt egyén: mint a szolgálat betöltésére alkalmat­lan: a szol jál ti viszonynak a munkaadó által való meg­szüntetéséből igényt sem fel mondás, sem végkielégítés, sem más cimen nem támaszt­hat munkaadó ellen. A honvédelemről szóló 1939: II. t. c. intézkedései lehetővé te­szik, hogy a hadviselés érdekében szükségesnek mutatkozó előkészü­letek végrehajtására az országnak hadviselés által érintett minden intézménye és üzeme már a bé­kében ís kötelezhető legyen. A törvény Í08. §-a (2. bek. 8 pont) értelmében az illetékes miniszter — általában a m. kír. honvédelmi miniszter (124. §.) — egyebek közt a termelő energiát szolgáltató vállalat birtokosának a béke idejében ís (7. bek.) köte­lességévé teheti, hogy üzemében

Next

/
Thumbnails
Contents