Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

110 csakis erkölcsi és nemzeti szempontból megbízható alkalmazottakat foglalkoztasson. A 108. §. 3 bekezdése érteimében pedig a miniszter az előkészületi intézkedéseket és munkálatokat bármikor ellenőrizgeti és szükség esetén kiegészítésüket és módosításukat rendelheti el. Ezekre figyelemmel abból az irányadó tényá lásból, hogy az alperes vizxüveíhez kirendelt személyzeti katonai parancsnok az üzemnél alkalmazottak körül 8 — 10 egyénnek és ezek közi a felperesnek is megbízhatatlanság okából elbocsátását kívánta, az eset helyi és időbeli körülményeinél is fogva okszerűen arra kell következtetni, hogy a> katonai parancsnok csakis a honvédelmi törvény Í08. §-a alapján rendelkezett és intézkedése a 2. bekezdés 8. pontja értelmében azt célozta, hogy a vizsgálatai szerint nemzetbiztonsági szempontból megbízhatatlanoknak talált alkalmazottak az üzem szolgálatában meg ne maradhassanak. Az üzem tulajdonosa a katonai parancsnok rendelkezését elbírálás tárgyává nem tehette, mert az üzem birtokosa, ha az előkészületi intézkedések megtétele tekintetében a 108, §-ban megállapított kötelességét nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, a 202. $-ának 4. pontja szerint vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. E szerint a katonai parancsnok részéről kifogásolt felperesnek az alperes üzemében való alkalmazása olyan közjogi akadályba ütközött, amely a felperesiek a szolgálat teljesítései a saját személyben rejlő okból lehetetlené tette, - s így az alperes a felperest az üzemben tovább nem használhatta. Amikor tehát az alperes a felperest a katonai parancsnok rendelkezése folytán elbocsátotta, a szolgálati v'szonynak az alperes részéről megszüntetését felperes használhatatlansága miatt történtnek kell tekinteni. Minthogy a felperes a végelfátásának megítélésére irányuló kereseti követelés alapjául a fellebbezési bíróság helyes ítéleti indokolása szerint az 1915. évi városi szabályrendelet szolgál, ennek Í0. §-a szerint (5. b. poct) pedig aggkori végellátásban nem részesül az az alkalmazott, aki a szolgálatból használhatatlansága miatt bocsáttat k el: a használhatatlanság okából elbocsátott felperest végellátás nem illeti. (A M. kir. Kúria P. II. 4555 —1942. sz. határozatából.) 4-4. A munkaadó azon eljárása, hogy alkalmazottját annak tudomása nélkül jelenti be felelős üzletvezetőként, mint rosszhiszemű eljárás kártérítésre ad jogot az alkalmazottnak a munkaadóval szemben azon összeg erejéig, amelyet a munkavállaló felelős üzletvézetőként való bejelentéséért a munkaadótól igényelhetett volna. Az Í922. évi XII. t. c. 13. §=ának 3o. pontja élteimében a kelmefestő és vesytísztitó iparigazolvány alapján űzhető képesítéshez kötött ipar, amelyet az alpe= res mint jogi személy az idézett törvény 4. §=a értelmében csak felelős üzletvezető alkalmazásával űzhetett. Az irányadó tényállás szerint