Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

103 «•> polgári £«»«£S határozatok. 37. Az 1440 -1941 M. E SZ. r. 7. §-a alapján fellépő nem köteles a közvetlen szerzőt is perelni: s ha nem lép fel vele szemben, úgy az a kérdés, hogy kérelmező (felperes) szenvedett-e kárt az elidegenítés folytán: mint előkérdés bírálandó el. A kir. kincstárral szemben kárenyhítési igény támasztható. Elvi jelentőségű határozat. 1) Az Í440-Í94Í. M. E. sz. rendelet 7. §-ának 2. bekezdése alapján az ingatlannak további szerzője ellen kárenyhítés iráat indított perbe a közvetlenül szerzőfélnek a be /onását sem az idézett rendelet nem írja eíő, sem az egyrészt a kárenyhítést kérelmező, másrészt a közvetlen szerző és a további szerzők között fennálló jogviszony természete nem kívánja meg. A kárenyhítési igény ugyanis nem oszthatatlan jellegű s ehhez képest azt a kérdést, hogy a kérelmező az ingatlannak a közvetlen szerzőre történt átruházásával kapcsolatban szenvedett-e és milyen mértékben károsodást, előkérdésként el lehet bírálni, — a közvetlen szerzőre ki nem ható módon, — a csupán a további szerzők ellen folyamatba tett perben is. Alapos tehát a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közvetlen seerző perbenállásának hiányában a kereset érdemi elbírálása nem történhetik meg. A M. kir. Kúria ennélfogva az ügy érdemének az elbírálásába bocsátkozott. 2) Kétségtelen tény, hogy a Magyar Állam a bécsi döntőbírósági határozat következtében a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken volt román állami javak tulajdonosává vált. Megszerezte tehát a felperes által az Í920. évi október 10 én Dr S-nek majd ezáltal az Í935. évi február í5-én a román államnak eladott kereseti ingatlanok tulajdonát is. Mint ilyen az I440-J94Í. M. E. sz. rendelet 7 §-ának 2. bekezdésében említett „további szerző" fogalma alá esik, — tekintet nélkül arra, hogy tulajdonszerzésének a módja eredetinek, vagy származékosnak minősül-e A peres ingatlanok ugyanis előtte másnak a tulajdonában állottak s igy ő a közvetlenül szerző féllel szemben minden esetre további szerző gyanánt jelentkezik. AH ez annál is inkább, mert az ingatlanoknak a Bécsi Döntéssel