Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 4. szám - Lehet-e jogerősen elbírált konverziós jogosultság kérdését önálló keresettel ujabb bírói döntés tárgyává tenni?

E»cl«ély8 Jogélet 89 va, sem joggyakorlatunk ebben az alakjában — általánosítva — nem alkalmazza. Az anyagi jogerő az a jogi hatás, amelyet a két fel közötti jogvitában meghallgatásuk után a vitatott jogállás tekintetében az anyagi jog alkalmazásával hozott illetékes bírói döntés képvisel. Az anyagi jogerőnek az Ítélet nem fogalmi eleme, hanem a jogerős Ítéletnek alkateleme az anyagi jogerő. A perenkivüli ügyekben hozott birói döntésektől tehát csak akkor lehet megtagadni ezt a joghatást, ha az nem az emiitett körülmények között jött létre. Elképzelhetetlennek tartom pl. hogy a vagyonbukott — közadós — a jogerős csőd elrendelő határozat alapján birtokba lépő tömeggondoktól önálló perben visszakövetelhesse a tömeg feletti rendelkezést és birtoklást, mert a csődnyitás az anyagi joggal ellentétes jogalapon történt. Az a körülmény, hogy a Pp. 411. §-a az anyagi jogerőt az Ítélettel kapcsolatban állapitja meg, nem ok arra a következtetésre, hogy anyagi jogereje csak az Ítéletnek van. A Pp. a perenkivüli eljárás szabályait nem tárgyalja, de az anyagi jogerő fogalmát sem irja körül, tehát az anyagi jogerő fogalmi elemeiből kell kikövetkeztetni annak fennállására és alkalmazhatóságára. Ahol a kétoldalú meghallgatás elve alapján az anyagi jog alkalmazásával érdemben dönti el az illetékes biró a vitatott jogigényt, ott az anyagi jogerő fennáll tekintet nélkül arra, hogy milyen a birói döntés elnevezése. De nem illeszkedik be a magyar eljárási jogba az a jogi lehetőség sem, hogy ugyanazon jogigény tekintetében hozott birói határozatnak eltérő joghatásai legyenek aszerint, hogy azt a biró milyen eljárás körében hozta. Mindezek a nem kívánatos jogi hatások és kedvezőtlen gazdasági következmények elmaradnak, ha a konverziós jvgosultság kérdését eldöntő határozatokat nem a Pp., vagy Vht. szemszögéből nézzük, hanem felismerjük annak jellegét, hogy azok egy, — a törvény céljaira szolgáló — különleges, sui generis, önálló eljárási szabály alkalmazása körében jöttek létre, hasonlóan a kárenyhítési igények nem peres eljárásához. Ebben az esetben a törvény rendelkezései alapján lehet csak eldönteni azt a kérdést, hogy a konverziós jogosultság felett hozott birói döntésnek van-e anyagi jogereje, s ez a döntés milyen módon orvosolható ? Minden olyan esetben, amikor a biró a jogosultságot kétoldalú meghallgatással e törvény alapján érdemben bírálta el, határozatának anyagi jogereje megvan s azt a 8220—1940. M. E. r. 48. §. 1. bek. szerint érvényesnek és