Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

82 légítésének eszközét látták, s mindezt a nő alárendeltségi helyzetével érzékeltették. A nő eme alárendeltségéből csak a kultúra fokozatos fejlődésével emelkedik ki, míg végül is jogi helyzete a jogegyenlőség megvalósulásában kulminálj .Jogunkban a házastársak a házasság után is megőrzik függetlenségüket. Ismeretlen nálunk a nő fölött gyakorolt manus, vagy a mundium. Ha kivételesen, inkább szóhasználatban beszélünk is férji hatalomról, az mint „szeretettel és kímélettel gyakorlandó felsőbbség"", tartalmilag nem azonosítható az előbb érintett fogalmakkal, s nem nyomja el a no individualitásának jogilag elismert következményeit.'' A házasság erkölcsi tartalmának következményeként a házasság második alapelve az életközösség, harmadik az abból fakadó hitvestársi hűség, mint a házastársi személyes jogoknak és kötelezettségeknek tulajdonképeni forrása, s az egyes házassági vagyonjogi intézményünknek erkölcsi alapja.' A házastársaknak egymás iránti személyes jogait és kötelezettségeit jogunkban törvény nem szabályozza. így az azokra vonatkozó jogszabályokat is a szokásjog alapján kell összeállítanunk. Mivel azonban témám kereteit eme vonatkozó elvek taglalása ugyancsak meghaladja, a házastársak egymás közötti személyes viszonyának érintése után áttérek a házastársak egymáshoz való vagyoni viszonyainak — a házassági vagyonjognak — tárgyalására. I. A házassági vagyonjogban egy központi gondolat körül csoportosuló különböző jogintézmények összeségét találjuk meg, miért is leghelyesebb azt oly jogi organizmusnak8 tekinteni, melyben egy nemzet erkölcsi, jogi, társadalmi, szociális, gazdasági, kulturális felfogásának képe tükröződik vissza. Ily módon a házassági vagyonjog általában változatos képet mutat. Koronként és nemzetenként fluktuál, s a benne jelentkező alapeszme, s annak mikénti szabályozása mutatja mindig a nemzetnek a házasságról alkotott erkölcsi, jogi és társadalmi felfogását. „Tapaszta') Gide Pál: A nők joga c. mű. Budapest J887. I. 31. skfc. 1. •"') Dósa Élek: Erdélyhoni jogtudomány. Kolozsvárt 1861 II. 45. 1. '') A férj kiváltságos helyzete abban jelentkezik, hogy ő a család feje, az ő nevét, címét s rangját viseli a család, i őt illeti a lakhely választás joga Ha azonban a nő magasabb rangú lenne, e rangját megtartja a házasságkötés etán is. ') A házastársi egyénjogúság eszméje valósul meg a különvagyon intézményében. Az életközösség a közszerzemény, s esetlegesen a hozomány keretében ölt vagyonjogi alakot. A hitvestársi hűség a hítbér intézményében találja meg külön jutalmát. ') V. ö. Dr. Kolosváry Bálint: A szerzeményi közösság a házassági vagyonjogok rendszerében. Budapest 1906. 3. 1.