Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

lati igazság, hogy a nemzetek magánjoga, de amennyiben a magánjog nem egységes, az egyes országok területén érvényes pártikuláris jogok is, legtöbb ellentétet szabályaik tekintetében a családjogban és in specie a házassági vagyonjogban tüntetnek fel"9 Ha a különböző nemzetek házassági vagyonjogi rendszerét vizsgáljuk, — anélkül, hogy idő hiányában azoknak birálatába bocsátkoznánk T— meg kell állapítanunk, hogy azok általában három alaptipusra vezethetők vissza. 1. A római jogban a későbbi mánus nélküli házasság idejében a házasság etikus jellegének megfelelően a házastársak úgy személyileg, mint vagyonilag teljesen függetlenek egymással szemben. A házastársak egyen jogosságuk ilyetén elismerése folytán szabadon szerződhettek vagyonukról. Ez a rendszer a vagyon elkülönzés eszméjét valósította meg, s benne a nő minden vagyona — mint parafernális javak — felett kizárólagos rendelkezési jogot gyakorolt. A házasság tehát nincs semmi kihatással a házastársak vagyoni viszonyaira, legfeljebb csak annyiban, hogy a házassági terhek kizárólag a férjre vannak hárítva.10 2. A római jogi dotális-parafernális jogrendszerrel szemben teljesen ellentétes fejlődési irányt mutatnak a germán jogrendszerek. Miként a római jog a mánussal kötött házasság idejében a feleséget férji hatalom alá helyezte, úgy a germán jogrendszerben a nő férjének Muntja, mundiuma alá került. Ez a rendszer a nő személyi alárendeltségét jelentette, s következményeiben a vagyonösszesítés elvi álláspontjára helyezkedett. Szellemét a Leib an Leib, Gut an Gut, — Hut bei Schleier, Schleier bei Hut paroemia tükrözi vissza. Jogtörténeti szempontból nézve a kérdést, a vagyonegyesítést kell a házassági vagyonjog ősi alapintézményének tekinteni. Ez a vagyonösszesítő eszme felelt meg az akkori társadalmi felfogásnak, mely a nőt vagyoni viszonyok önálló alanyául el nem ismerte.11 Ez a vagyonösszesítési elv a germán házassági vagyonjog rendszerében különböző változatokban jelentkezett. Eme változatok közül kiemelendő: a) Az igazgatási közösség, s b) a vagyonközösség rendszere, mely utóbbi alosztályaként az 9) Dr. Koíosváty Bálint id. mö Í47. 1. — A házassági vagyonjogok közötti eltérésnek legfőbb oka az egyes jogoknak a házasság joghatásairól alkotott különböző felfogásában keresendő. i°) Dr. Személyi Kálmán: Római jog. Kolozsvár 1941. II. 184. I. ») Dr. Kolosváry Bálint id. mű 9. 1.