Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 4. szám

62 szerint a kárenyhítés követelhető az ingatlan egy részének természetben való visszaadása, pénzbeli vagy más módon való kártalanítás útján, a kifejtettekhez képest a kárenyhítés mérvének megállapítása céljából meghatározandó, 'hogy az ingatlannak az eljárásban vitássá nem tett vagy bizonyított forgalmi ára, illetőleg valóságos értéke és a fizetett vételár közötti külömbség milyen hányadrészét teszi ki ennek a forgalmi árnak, illetőleg valóságos értéknek s azután, az emelt kérelemhez képest, az ingatlannak magának, vagy pedig pénzbeli kárenyhítés kérelmezése esetén az ingatlan jelenlegi forgalmi értékének ugyanennyi hányadrésze lesz az a mennyiség, ami mindkét fél viszonyainak méltányos figyelembe vételével, esetleg egészen is vagy megfelelően csökkentett mértékben megitélendő. Például : ha az ingatlan elidegenítéskori forgalmi ára avagy valóságos értéke 12.000 P., a vételár 8000 P., a jelenlegi érték pedig 24.000 P. s igy a forgalmi ár, illetőleg valóságos érték és a vételár közötti különbözet 4000 P. azaz a forgalmi árnak, illetőleg a valóságos értéknek egyharmad része, ilyenkor 4000 P. lenne a súlyos károsodás és aránytalan nyereség összege, de mert adott esetben a felek már az ügyletkötéskor sógorok voltak, erre való tekintettel a károsodás és nyereség mérve lecsökken a külömbözeti 4000 P-ről — a biró belátása szerint — pl. 2000 P-re vagyis a valóságos érték egyhatodára s ehez képest, feltéve, hogy a felek egyenlő családi és vagyoni viszonyok között vannak s egyéb méltánylást érdemlő körülmény sem forog fenn, az ingatlan egyhatod része lesz visszaadandó, ha a kérelem az ingatlan egy részének természetben való visszaadására irányul és a jelenlegi forgalmi ár'egyhatoda, azaz 4000 P. lesz kárenyhítésül megítélendő, ha a kérelem pénzbeli kárenyhítésre irányul. Természetes, hogy a méltányos kárenyhítés mennyiségének megállapításánál — a rendelet céljához képest — nem matematikai pontossággal találó összegről van szó, hanem a méltányosság és mindkét fél személyes viszonyainak figyelembevétele mellett, a biró is&zskséfzztéiól és bölcs mérsékletétől vezérelt belátáson alapuló ingatlanrészről vagy összegről. A rendelet 7. §-ának 2. bekezdése az ingatlan tovább-