Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 4. szám
Erdélyi po^ólet 59 ingatlan elidegenítésének és a jogügylet teljesedésbe menésének időpontjában fennállott értékviszonyok alapján kell raegitélni. Ha tehát az eladó az ingatlanáért az akkori értékviszonyok szerint reális vételárat kapott, s igy az adott és kapott értékek egyensúlyban voltak, súlyos kárról és a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereségről nem lehet szó, — és nem vehető figyelembe az ingatlan több év múlva történt tovább eladása alkalmával elért magasabb vételár, meri ez a körülmény a pénz vásárló erejének csökkenésével van összefüggésben. A nagyváradi kii: ítélőtábla álláspontja szerint az elidegenítéskori értékviszonyokat nem lehet figyelembe venni a kérdés eldöntésénél, mert a rendelet 7. §-ának 1. bekezdésében megjelölt kritikus időköz a rendkivüli viszonyok értékromboló hatása miatt az ingatlan aranyértékének megfelelő forgalmi árak kialakulására nem volt alkalmas és ennek következtében az elidegenítő fél már ama tény által károsodott, hogy ingatlanát ebben a kritikus időközben eladta s ezért nem értékálló dolgot: pénzt, kapott az aranyértéken aluli értékben; viszont a szerző fél aránytalan nyereségre tett szert, a megvett ingatlanban értékálló és növekvő értékű vagyontárgyat kapott s igy az elidegenítő fél annak természetes, rendkivüli és valutáris értékemelkedésétől elesett. Tehát a súlyos kár és aránytalan nyereség megállapításánál az ingatlan aranyértéket kell vizsgálni és alapul venni. A marosvásárhelyi kii: ítélőtábla álláspontja szerint a rendelet 7. §-a bekezdésében említett súlyos kár és a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereség kérdésének megállapításánál az ingatlannak valóságos értéke az irányadó, amit rendszerint a forgalmi ár fejez ki; de megtörténhetik, hogy adott esetben ' ez nem azonos az ingatlan valóságos értékével, mert az elidegenítéskor fennállott különleges okok miatt a kérdéses helyen és időben az ingatlan valóságos értékének megfelelő forgalmi ár nem alakulhatott ki. Ez a kivételes körülmény a felperes, illetve kérelmező által bizonyítandó. Ebben az esetben az ingatlan valóságos értékének megállapítására mutató adatok is vizsgálat tárgyává tehetők. Ettől a bizonyítástól a felperest (kérelmezőt) elzárni nem lehet, mert őt a méltányossás szerint illeti meg a kárenyhítés. De ilyenkor meg kell jelölnie és bizonyítania kell azokat a különleges okokat/ amelyek miatt a kérdése*
