Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

14. A bírói letétek kiutalásán nak tárgyában a határozathozatal felfüggesztendő a kérdés felsőbb szabályozásának megtörténtéig. Felperes kéri az alperes által a marosvásárhelyi volt román törvényszéknél elhelyezett bírói letét részére való kiutalását. I. bíróság a kiutalás tárgyában határoz, alperes felfolyamodása folytán eljáró kir. ítélőtábla az l. bíróság végzését megváltoztatja, a letét kiutalásának kérdésében a határozathozatalt felfüggeszti és utasítja a kir. törvényszéket, hógy a román megszállás ideje alatt keletkéz ett bírói letétek kiutalása kérdésének felsőbb szabályozása után a kiutalási kérelem felett hozzon ujabb határozatot. Köztudomású ugyanis, hogy a keleti és erdélyi felszabadult országrészen a román megszállás alatt a bírói letéteket a román központi letéti pénztár szervezetére vonatkozó, akkor érvényes jogszabályok rendelkezéseinek értelmében a bukaresti székhellyel bíró központi letétpénztár számlájára vételezték be s a megyei pénzügyígazgatóságok oda utalták be és a kiutalást a bíróságok ugyancsak a központi letéti pénztár számlájára eszközölték az eredeti letéti bárcának kiadásával, a pénzügyigazgatóságok pedig csak a letéti bárcák ellenében fizették kí a letéteteket. Tehát a letéti bárcák testesítették meg a letéteket, anélkül letét nem létezett. Minthogy a bécsi döntés után a volt román bíróságok és hatóságok a letéti nyugtákat maguk* kai vitték, a letétek összege pedig a Bukarestben székelő román központi letél pénztárnál maradt s minthogy a ' m. kíc. ígazságügyminisztériumnak a kir ítélőtábla által e tárgyban tett jelentésére vonatkozó Lirata szerint Magyarország cs Románia között az elvitt biroi letétek rendezése tekintetében a mai napig sem jött létre megállapodás : ezért a letét kiutalása tárgyában való határozathozatal felfüggesztendő és az első bíróság utasítandó volt, hogy a kérdés felsőbb szabályozása után hozzon ujabb határozatot. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla P. 1.839 -1941 /s«) -15. Az 5777-1941. M. E sz. r. ó § 1. pontja alkalmazhatóságának kőre. Felperes azon a cimen mondott fel alperesnek, hogy a lakásba maga akar beköltözni. Előadta, hogy sógorától bérelt lakásban lakik, az neki felmondott, ő a felmondást elfogadta, fgy saját ré» szére lesz szüksége a lakásra. Alperes a bírói uton eszközölt felmondás érvénytelenítését kéri. Tagadja, hogy az 5777-1941. M. E. sz. rendelet 6. §. 1. pontjában a felmondási jog hatályos gyakorlásának előfeltételét képező méltánylást érdemlő ok felperes részéről fennforogna. Felperes más városban lakó és más varosban üzlettel bíró sógorától bérli a lakást, tehát a felperes által kapott felmondás színleges s csak azt célozta, hogy felperes alperessel szemben ürügyet nyerjen a peresfelek közötti bérleti viszony megszüntetésére. Felperes sógora kihallgattatván tanuként, a bíróság tényként állapította ugyan meg, hogy tanú által a felpereshez intézett felmondás komoly volt: ám tanú azért akart Marosvásárhelyre költözni, mert feleségének szülei Marosvásárhelyt laknak és gyermeke itt jár ískp*