Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

Erdélyi foltot azonban nem lehet kétséges,, hogy a? ingatlanok elidegenítése idején volt s a felen forgalmi értékközötti különbözet nem kizárólag az előbb emiitett drágulási folyamat következménye, hanem részben annak következtében előállott többletérték is hogy az ingatlanok az elidegenítéskor nem a valóságos értéket megközelítő, vagy azt elérő, a kereslet és kínálat alapián a rendes viszonyok között kialakuló forgalmi áron cseréltek gazdát. A kiemelt körülményekre tekintettel v a kir. Ítélőtábla a kárenyhítési igény alaposságát megállapította (Nagyváradi ítélőtábla P. I. 2o35-1941 sz.) 1 ©. Az Í440 - Í94Í. M. E. sz. rendelet 7. §*a alkalmazásánál a? ingatlanért adott vételárat általában a hivatalos lei beváltási arányban kell pengőre átszámítani. Az első világháború előtti és a román megszállás alól tőrtént felszabadulás utáni forgalmi árak összehasonlításából számítható ki az az érték ami az ingatlanok más javakhoz viszonyított értékének tekinthető. A különböző javak egymáshoz viszonyított belső értékének megfelelő forgalmi árak csak rendes gazdasági élet keretében alakulhatnak kí. Az így kialakult forgalmi áregyensuly azonnal megbomlik, mihelyt a gazdasági élet természetes folyamatát rendkívüli belső, vagy külső események zavarják meg, mint például árúbőség vagy árúszűke miatti kínálati és keresleti ingadozások, termelési költségváltozások, hitelválság, belső zavarok, forradalom, vagy külső behatások, mint a nemzetközi politikai viszonyok változása, háború, idegen megszállás stb. Az ilyen viszonyok behatására kialakult forgalmi árak természeteseknek nem tekinthetők és nem is fedik általában az egye-; íavaknalc más javakhoz viszonyított belső értékét s a közönséges élet szóhasználata szerint is ilyenkor egyes javak drágábbakká, vagy olcsóbbakká válnak, mint amilyenek azok a rendes gazdasági életben voltak. Ilyen különösen az ingatlanok fenti értelemben vett belső értékét nem fedő forgalmi árkíalakulásokat hoztak létre az 1440-1941. M. E. sz. rendelet 7. §-ában megjelölt, 1918. október 28. és 194o. szeptember 15 közötti idők eseményei, úgy hogy a most megjelölt időben az íngatlanelidegenítés helyén és időpontjában kialakult forgalmi árakat nem lehet az elidegenített ingatlan belső értékét fedő forgalmi áraknak tekinteni, mert ilyenek csak rendes gazdasági viszonyok között alakulhattak kí. A rendelet 7. §-a szerint kár (károsodás) alatt a rendelet alkaU mázasát illetőleg "azt a vagyoni hátrányt kell érteni, ami a volt ingatlantulajdonost annak következtében érte, hogy ingatlan vagyonát az ott megjelölt 1918. október 28. és 194o szeptember 15 közötti rendkívüli, így az elidegenítésre alkalmatlan időben vesztette el vagy idegenítette el, minek következtében ezért teljes ellenértéket nem kapott. A volt ingatlantulajdonos által elszenvedett károsodás ennek következtében az a különbözet, ami AZ elveszett vagy elidegenített ingatlan belső értéke és az érte kapott vételár között az előbbi rovására fennáll; az ingatlan megszerzőjének nyeresége pedig áz a különbözet, ami az ingatlan belső értéke és az érte adott vételár kö-