Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

A felek között később létesült és jelenleg is fennálló rokoni kapcso­lat stb. Következésképen, ha ehhez ha­sonló, méltánylást érdemlő körül­mények jelentkeznek akár a szerző fél, akár az elidegenítő oldalán, A kártAlanítás cimén visszaadandó ingatlan rész nagysága A bíróság mérlegelése szerint, el fog térni A „károsodás" összegéhez arányosí­tott ingatlan hányadrésztől. Abban az esetben, ha a volt tulajdonos nem ingatlanrész vissza­adását, hanem pénzbeli kártala­nítást kér/ a „károsodás" méltá­nyos enyhítéseként fizetendő összeg, A természetben kártalanítás esetére az előbbiek szerint visszakövetel­hető ingatlan hányadrésznek a kereset vagy kérelem benyujtásakori értékével lesz azonos, mert csak így érhető el a belső értékbení egyenlőség a károsodás enyhítésének a rendelet által előirt e két leggyakrabban előforduló kötelezési alakjánál. Az elidegenítő fél feljogosítása, hogy a kártalanításnak akár ter­mészetbeni, akár pénzbeli módját egyaránt, vagylagosan választ­hassa; nyilvánvalóan arra utal, hogy a rendelet kivételes alkalma­zási körén belül nem követhető az általános szabály, amely kimondja, hogy a kártérítés mennyisége a károsodás idején volt érték szerint állapítandó meg. Vagyis ez a rendelethely, ha nem is kifejezetten, de közvetve és lényegileg az átértékelés elvének az ingatlan jelenlegi értékéhez szabott gyakorlati alkalmazását tette lehe­tővé a'hatálya alá tartozó ügyekben Ehhez képest, ha a károsodott fél pénzbeli kártalanítást követel, először szintén (a fentiek sze= rint kiszámítandó), ingatlan há­nyadrész állapítandó meg, amely neki természetbeni kártalanítás esetben visszaadandó lenne, figye­lemmel a „károsodás" összegére és az ugyancsak fentebb méltatott méltányossági elemre ; ennek megtörténte után pedig, az ekként megállapított ingatlan hányadrésznek a kereset vagy kérelem beadása napján fennálló rendes forgalmi értékét kell meg­határozni. A pénzbeli kártalanítás ez utóbbinak az összegével lesz meg­ejthető. Ami a 7. §. 1. bekezdésében, általánosságban említett ,/m'as mó­don való kártalanítást'" illeti, ­a fenti számítások és szempontok minden elképzelhető esetben irány­adók maradnak, a követelt kár­enyhítés természete által megkívánt esetleges, de lényegbe nem vágó eltérésekkel. (Marosvásárhelyi kír. ítélőtábla P* I. lo5o-941 sz.) 9m Nem mentesíti a kárenyhítésre kö­telezéstől vásáriét az a körülmény, hogy vásárkor az ingatlanért a forgalmi ér­téknek megfelelő ellenértéket adott: ha AZ ügyletkötéskor! forgalmi érték AS ingatlan belső, tehát valóságos értékén ¥ alul maradt.* Az eljárás során megállapított tényállás, szerint felek 1931-ben ak­ként állapodtak meg, hogy kérel* mezők az ellenük panaszlottak ál­tal folytatott behajtási perekkel érvényesített tartozásaikat akként rendezték, ho5y tartozásaik teljes és végleges kiegyenlítése fejében pa­naszlottak javára az egyezségben felsorolt, mintegy 31 katasztrális hold kiterjedésű ingatlan szolgálta= tására kötelezték magukat. Ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents