Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

nyereség fenn vagy fenn nem forgása és igenlő esetben, annak öszszege, mint a? elidegenítő fél kárenyhítési igényét megállapító „károsodás", csak a fenti hatású, vitatás esetén a? érdekelt fél által tényben mindig bizonyítandó, körülmények szorgos mérlegelése után les? helyesen megállapítható, amennyiben ilyen körülmény jelenlétére valamelyik fél hivatkozik. Egyébként a kír. ítélőtábla a? elidegenítő jogügylet folytán a volt tulajdonos által, a rendelet szellemében szenvedett súlyos kárt, valamint az aránytalan nyereséget, amelyre a szerző fél a méltányos* sággal ellentétben tett szert, az alábbiakban, rövidség kedvéért, egy szóval: „károsodásának fogja nevezni; ez indokolt a 7. §. 1. bekezdésének a szóhasználat alapján is. Annak eldöntése, hogy van-e AZ ingatlan volt tulajdonosát a rendelet 7. §. 1. szerinti „méltányos enyhítés" követelésérc feljogosító „károsodás", a kereset illetve kérelem jogalapjához tartozik. A „károsodás"-nák összegszerű megállapítása azonban önmagában véve még nem elegendő a méltányos kárenyhítés mértékének a meghatározásához* A hivatkozott rendelethely értelmében ugyanis a pénzbeli, vagy más módon való kártalanítás mellett, a károsult fél, - károsodásának méltányos enyhítése címén - az ingatlan* egy részének a visszaadását is választhatja, ami az idézett rendelkezés szövegében első helyen szereplő módozata a kártalanításnak. Az igy - természetben - eszközölendő kártalanítás olyan nagy*águ ingatlan rész visszaadásával vihető keresztül, amely megfelel mindenek előtt annak az aránynak, (de amint lennebb látni fogjuk, nem csak egyedül ennek), amelyben a „károsodás" összege áll az ingatlannak az elidegenítés idején volt forgalmi értékéhez viszonyítva. Gyakorlatilag leghelyesebb azt az arányt az ingatlan hányadrészben kifejezni (pl '/s rész). Ha ez nehézségbe ütközik, akkor az arányt a „károsodás" összegének az ingatlan elidegenítéskor bírt ér= tékéhez százalékszerüen viszonyítva lehet és kell megállapítani (pl. 18% •= 18/100 rész). A fenti számítás alapján nyert ingatlan hányadrész azonban kártalanítás fejében sok esetben nem lesz változatlanul megítélhető, mert a rendelet csak „méltányos" kárenyhítést enged, s ezen nem mindig lesz egyértelmű a „károsodás" teljes megtérítésével. A méltányosság tehát ebben a vonatkozásban, azaz a kártalanítás mértéke tekintetében is megfontolást igénylő szempont; - de evégből magával a sérelmezett jogügylettel kapcsolatban álló körülményeket nem lehet újból figyelembe venni, mert azok miként fentebb a kír. ítélőtála már kiemelte, csupán a „károsodás" mérvére bírnak befolyással, - hanem itt amennyiben a felek felhozzák csak azok a tényezők mérlegelnetők, amelyek az elidegenítő ügylettel magával semmi összefüggésben nincsenek, utólag, de nem annak az ügyletnek a hatásaként, keletkeztek és a kárenyhítés szorgalmazásakoz is fennforognak. Ilyen lehet, pl. a szerzőfél elszegényedése, a károsult fél időközi meggazdagodása, vagy a fordított eset, továbbá