Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

E»«Í^|r2 Bociét alperes alkusai képességétől és buz= goságától, nem pedig pusztán az 144o-194í M. E. sz. rendé let §-ában jelzett rendkívüli viszonyoktól függött, hogy mily' vételárat és az egyes hitele-ök követelései^ bői milyen engedményt tud elérni és - hogy less-e haszna s mekkora, vagy nem. Ezek szerint a fenti szerződés hitelrendező megállapodást tartalmaz, melynél a félek szándéka az volt, hogy aZ ügylet lebonyolítás sának eredményeként mutatkozó hasion az alperest illesse. Az 1440-194Í M. E. sz. ren= delet 7. §=ának célja az, hogy az. ingatlantulajdonos, aki az 1918. október hó 28. napjától az l94o évi szeptember hó 15. napjáig fennállott rendkívüli viszonyok kö= ZÖtt ingatlanát valamely forgalmi ügylet utján elidegenítette s ennek következtében kárt szenvedett, annak megtérítését követelhesse attól a féltől, aki az ügylet folytán a méltányossággal ellentétben álló haszonra tett szert. A rendelet a fentebb ismerte= tett céljából folyóan nem terjed ki a rendelet hatálya azokra az ügyletekre/ amelyeknél a felek szándéka kifejezetten arra irányult hogy az a nyereség/ melyet az ingatlan megszerzője az ügylet körében végzett tevékenysége /o/ytán elér/ az utóbbit illesse. Ennek következtében nem alkalmazható ez a rendelet a jelen ügyletre sem, melynél a feleknek az előadottakból következőleg az volt a szándéka, hogy az a nyereség, mely az ügylet eredményeként netán mutatkozik : az alperest illesse meg. (Kír. Küria VI. 5052-1941. szám.) S- Az Í440 - Í941 M. E. sz. rendelet 7. szakaszán alapuló kárenyhítési igény megállapításánál és mértékének meghatározásánál figyelembeveendő szem» pontok. A kír. ítélőtábla álláspontja szerint az 144o-l941 /VI. E. szánni rendelet 7. §. 1. bekezdésére alapított károsodás^enyhítési keresetek és kérelmek elbírálásánál, az ingatlannak jogügylet utján való elidegenitése esetén, a felhi vott rend elet hely szövegének helyes értelmezése a következők tartandók szem előtt: Annak a kérdésnek a vizsgálatánál, hogy az ingatlanát jogügylettel elidegenítő fél, ennek következtében súlyos kárt szenvedett-e s a szerzőfél a méltányossággal ellentétben aránytalan nyereségre tett-e szert, elsősorban, a kapott ellenértéken kivül az ingatlannak az átruházáskori rendes forgalmi értéke állapítandó mec;. Ha e két érték között a volt tulajdonos'terhére különbség van, a külömbözet, általában, az elidegenítő fél kárát s ugyanakkor a a szerzőfél nyereségét fogja jelenteni. Feltéve, hogy nem jelentéktelen értékkülömbözetről van szó, ami az, esetnek az idézett rendelethely alá vonhatását már eleve kizárná, ugy a kár, mint a nyereség mérvét csökkentheti vagy növelheti, sőt mindkettőt esetleg egészen el is enyészheti az ügyletkötéskor fennállott, vagy ahhoz kapcsolódó különféle alanyi és tárgyi sulyu körülmény (pl a szerződő felek rokonsági, sógorsági, vagy házastársi viszonya, a vételár jövedelmező befektetése, stb.) Az ingatlanért kapott ellenérték és AZ akkori tényleges forgalmi érték alapul vétele mellett, A „súlyos" kár és „AránytAtan"