Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - Az 1440/1941. M. E. számú rendelet 6-11. §§-ainak és az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése [1. r.]

természetéből kifolyólag, az általános magánjogi szabályoktól lényegesen eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezeket az eltéréseket az egyes §-okkal kapcsolatban ismertetem. A rendelet azért különleges jogszabályozás, mert hatályossági területe csak. a román megszállás alól felszabadult keleti és erdélyi országrész és mert csak az 1918. évi október hó 28. napjától az 1940. évi szeptember hó 15. napjáig terjedő időből származó jogi és gazdasági sérelmek orvoslására nyer alkalmazást. A következőkben ismertetem a rendelet ide vonatkozó 6—11. §§-ait az ezek megvilágítását célzó magyarázatokkal és az eddig kialakult birói joggyakorlattal. A rendelet ó. §=*a. A rendelet 6. §-ának rendelkezései az 1918. évi október hó 28. napjától az 1940. évi szeptember hó 15. napjáig terjedő időben kötött jogügylet vagy hatósági árverés utján való ingatlanszerzés megtámadására, a bejegyzett tulajdonjog kitörlésére és az eredeti állapot visszaállítására nyújtanak jogi alapot. Mind a két esetben azonban csakis peres eljárás utján és mindkét esetben a keresetnek nemcsak a jogügylet megtámadására, hanem az annak alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzés törlésére is kell irányulnia. A 6. §. 1. és 2. bekezdése az ügyletek meghatározott csoportjára az általános magánjogi megtámadási okok között nem szereplő különleges megtámadási okokat létesített/ ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezen különleges megtámadási ok mellett az anyagi jog által megengedett rendes megtámadási okok is érvényesíttessenek a perben. A 6. §. 1. bekezdése szerint keresetnek akkor van helye, ha az elidegenítő fél ügyleti nyilatkozatát nem szabad akaratelhatározásból/ hanem az őt súlyos anyagi vagy más károsodással fenyegető s a jogszerző fél érdekét szolgáló hatósági intézkedés vagy más hatósági közvetlen vagy közvetett kényszer vagy valamely kényszerítő hatósági intézkedés kieszközlésével való fenyegetés hatása alatt tette s éppen a fenyegető károsodás elkerülése volt az ő részéről az ügyletkötés célja. Az itt különleges megtámadási okul szolgáló hatósági intézkedés, kényszerítés vagy fenyegetés alatt a volt román hatóságoknak a román törvényes rendelkezésekben ugyan alapot talédó/ de az ingatlant elidegenítő felet súlyos károsodással