Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - Az 1440/1941. M. E. számú rendelet 6-11. §§-ainak és az ezek alkalmazása körül kialakult nézeteknek és bírói gyakorlatnak ismertetése [1. r.]

Erdélyi lo^ólel fenyegető vagy kényszerhelyzetbe hozp, anyagi jogilag tehát kifogáselható tevékenységét kell érteni. Okszerűen következik ez abból, hogy a román jogszabályokkal ellentétes s így ebből a szempontból is jogellenes hatósági intézkedés, kényszerítés vagy fenyegetés hatása alatt létrejött elidegenítési ügylet megtámadható volt már a román jog (Optkv) szerint és megtámadható a magyar jog szerint is, e megtámadhatás külön rendeleti kimondására tehát szükség nem volt. (Ezt az elvet kimondotta a m. kir. Kúria a felvidéki területre kibocsátott és "az 1440—1941. M. E. számú rendelettel azonos tartalmú 3730-1939. M. E. sz. rendelet 2. §-ának 1. bekezdése alapján indított megtámadási perben hozott P. V. 1629-1941,24. számú itélelében.) Az 1923. évi román alkotmánytörvény 18. §-a magyar állampolgárokat a megszállott területen fekvő falusi ingatlanok öröklése és megtartása elől élzárta és őket, külömbeni kényszereladás terhével, elidegenítésre kényszerítette a hagyatéki eljárás során. A rendelet 6. §-ának 1. bekezdése alapján tehát az ilyen elidegenítő jogyügylet megtámadható. A rendelet 6. §-ának 1. bekezdésére alapított kereset sikerének feltétele annak bizonyítása, hogy az elidegenítő fél ügyleti nyilatkozatát a súlyos anyagi vagy más károsodással fenyegető. hatósági intézkedés vagy kényszer hatása alatt, tehát annak következményeként tette meg. Ez a feltétel — amit a m. kir. Kúria a fennebb idézett Ítéletében kihangsúlyozta — nincs meg akkor, ha az ügyletkötési akaratot jelentősen befolyásoló más belső vagy külső tényező közrejátszása is fenforog. Ilyen tényezőként jöhetnek tekintetbe, az elidegenítő személyi körülményei mellett, valamely különös kedvező értékesítési lehetőség adódása, a kapott vételár előnyös felhasználhatása, az adósságteher könnyítésének célzata stb., amely körülmények fenforgása esetén az illető az ingatlanát hatósági kényszer nélkül is elidegenítette volna. A rendelet 6. §-ának 2. bekezdése állapján megtámadási és kitörlési keresetnek akkor van helye, ha: 1., a 6. §. 1. bekezdésében említett időben tartották meg a hatósági árverést, 2., az árverést eljárási vagy más jogszabály megsértésével rendelték el, vagy tartották meg, 3., á jogszabálysértésről az árverési vevő tudott