Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

rétében állapítható meg egyfelől a károsodás súlyos volta, másfelöl az, hogy a nyereség a méltányossággal ellentétben arányta'an és a kettős anyagi jogi feltétel fennforgása esetén is a rendelet 9. §-ban irt anyagi jogi rendelkezés folytán még külön kell vizsgálni a szerződő felek vagyoni, jövedelmi és életví-= szonyait abból a szempontból, hogy a megállapított kár ős-hegéből a nyereségre szert tett fél mily méltányos összeg megfizetésére kötelezhető. A kár felmerültét és összegszerűségét vizsgálva meg kell állapítani, hogy az eladáskori forgalmi érték megfelelt-e az í igatlan valóságos értékének. Nevezetesen, hogy alkalmas volt-e az idő az ingatlan elidegenítésére, nem befolyásolták-e a forgalmi értéket* a valóságos érték rovására nyomasztó gazdasági viszonyok, szokatlanul nagy kinálat, pénztelenség, pénzdrágaság, törvényes rendelkezések, vagy más körülmények. Ezek a körülmények ugyanis a forgalmi értéknek a valóságos értékkel szembeni kialakulásánál nagy mértékben közreható tényezők. De meg kell vizsgálni a károsodás szempontjából azt ís, hogy az eladó a kapott vételárat mire fordította, szerzett-e ezáltal a maga számára és pénzben kifejezhető milyen őszszegü vagyoni előnyt? Ugyanaz a jelenlegi forgalmi értéket illetően meg kell állapítani, hogy az megfelel-e az ingatlan valóságos értékének? Nincs-e külőmbség az ingatlan eladáskori és jelenlegi valóságos értéke között? Ha igen, úgy vizsgálni kell az érdekkülönbség okát s ha az a szerződő fél által eszközölt beruházások eredményeként jelentkezik az ebből előálló többlet érték, mint nem a jogügylet következtében keletkezett kár, vagy nyereség figyeimen kivül marad. A szerződő fél javára mutatkozó méltánytalan nyereség felmerültének és összegszerűségének megállapításánál pedig vizsgálni kell, hogy a szerző fél a vételárat honnan vagy miből szerzett pénzből fizette ki, mert kölcsön ügylet folytán esetleg magas kamatot fizetett, vagy saját dolgát idegenítette el, adódhatik olyan vagyoni hetrány, mely a jogügylettel való összefüggésből folyóan a nyereség összegének megállapítására befolyással bir. Az anyagi jog alkalmazása szempontjából előfeltételként jelentkező kár és nyereség fennforgása esetén, ha a károsodás súlyos és a nyereség a méltányossággal ellentétben aránytalan, a rendelet 9. §-ban irt rendelkezéshez képest tisztázni kell mindkét, fél vagyoni, jövedelmi és élet viszonyaira vonatkozó ténykörülményeket a fentebb kiemelt méltányos összeg meghatározása céljából. (Nagyváradi kír. ítélőtábla 1 £04-1941. sz. határozata.) 4. Kárenyhítési igénnyel nem léphet fel &z, aki ingatlana elárverezése során az árverési vételár alakulását a Kbtk. 128 §*ába ütköző módon befolyásolta : még másodlagos szerzőkkel szemben sem. A felperes az 144o-1941. M. E. sz- r. 7. §»a alapján azért támasztott kárneyhítési igényt az alperesekkel szemben különböző összegek erej'éig: mert 193o-ban megtartott árverésen az alperesek közvetlenül, részben pedig más árverési vevőktől értéken alul vettek egyes ingatlanokat. A bizonyító eljárás során a felperes beismerte, hogy a falusi