Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

Erdélyi Jollét «7 2. Annak megítélésénél, hogy van-e helye kárenyhítésnek: a méltányosság zsinórmértékén mérendők le a vásárkőtéskori összes körülmények. Annak megállapításánál, hogy van-e kárenyhítésnek helye: vizsgálandó áz is hogy eladó a vételárát mibe fektette be. A kír. ítélőtábla az I. bíróság végzését feloldja s a? ügyet az alábbiakban kífejtendőkhöz képest további szabályszerű eljárás és ujabb határozathozattal végett az I. bírósághoz visszautasítja. Az 144o-1941. M. E. sz. rendelet 7. §=ának értelme szerint a kárenyhítés alapja egyrészről az, hogy az ingatlanát eladó fél az elidegenítés következtében súlyos kárt szenvedjen, másrészről, hogy a szerző fél aránytalan nyereségre tegyen szert. A bíróságnak tehát elsősorban az elidegenítő fél kárát és a szerző fél nyereségét kell megállapítania s csak annak megtörténte után lehet a szembenálló ellentétes érdekeket kiegyenlítő kárösszeget megítélni. A rend elet nem határozna meg a károsodás időpontját, módját. A rendelet kiindulási alapja nyilvánvalóan az, hogy az ingatlan tulajdonosa az uralomváltozás folytán bekövetkezett rendkívüli viszonyok, akár közvetlen, akár közvetett behatások következtében ingatlan vagyonát nem tartotta meg, hanem erre alkalmatlan időben elidegenítette és így annak természetes, rendkívüli, vagy valutárís okokból előállott értékemelkedése nem őt, hanem minden jogos alap hiányában, kizárólag a a rendkivülí körülmények következményeként a szerző felet illeti meg, s ilymodon az egyik fél rajta kivül álló okokból súlyos kárt szenvedett, a másik pedig oly nyereséghez jutott, melyhez rendes politikai és gazdasági viszonyok között nem juthatott volna, A rendelet célja pedig aZ/ hogy a fent vázolt érdekellentétet a bíróság az összes körülmények mérlegelésével, valamint mind a két fél viszonyainak méltányos figyelembevételével kizárólag a méltányosság elvei alapján kiegyenlítse. Ahoz, hogy a bíróság ennek megfelelő határozatot hozhasson, mindenek előtt tisztázni kell az adásvétel tárgyát képező ingatlannak az ügylet megkötése idején volt valóságos értékét s ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni: • az eladás körülményeire, főként, hogy az eladó ingatlanát mely okból bocsájtotta áruba, hogy a nyomasztó gazdasági viszonyok, pénztelenség az ingatlanok értékének ingadózása és a békebeli reális érték alatt való maradása, a szokatlanul nagy kínálat, különleges viszonyok miatt az árajánlatoknál oly egészséges verseny létrejöhetett-e : ami az íngatlon valóságos értékének megfelelő vételár elérését egyáltalán lehetségessé tette=e, vagyis alkalmas volt-e az idő az elidegenítésre, hogy mi volt az ingatlannak az eladáskori és helyi viszonyoknak megfelelő forgalmi értéke, nemkülönben mi a jelenlegi értéke, hogy az eladó fél az ingatlan vételárát miként használta fel, de figyelembe kell venni a pénz esetleges értékcsökkenését ' és valutáris különbségeket is, nemkülönben figyelembe kell venni a felek vagyoni és jövedelmi viszonyait is. (Nagyváradi kír. Ítélőtábla P. L 916/1941. sz.)