Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

93 i. A nagyváradi, debreceni, kolozsvári és marosvásárhelyi leír. ítélőtáblák az 1440-Í941. M. E. sz. rendelet egyes vitás elvi kérdéseiben a2 alábbi megállapodásokat hozták : %u' - 1 »• -," Az ingatlan értéke rendes áralakulási viszonyok között ajs elidegenítés helyén és idejében kialakult forgalmi árral azonos. Az 1440-1941. M. E számú rendelet azonban az 1918. évi október hó 28. napja és az 1940. évi szeptember hó 15. napja között lefolyt időt nem tekinti olyannak, amely alatt általában rendes in° gatlanárak alakultak ki. A bíróság tehát a rendelet 7. §-a alapján indított eljárásban az érték megállapításánál az ingatlan elvesztésének, vapy elidegenít tésének idejekor fennállott árszinthez nincs kötve, hanem az ingatlan valóságos értékét a fent meg^ jelölt időszak előtt, vagy után kialakult ingatlanárak és egyéb értékmegállapító tényezők alapján is megállapíthatja. A kár, illetve nyereség fennforgását a bíróság eladás esetén az eladási ár és a most említeti valóságos ingatlan-érték között mutatkozó különbség figyelembevételével állapítja meg. i Az 1440-1941. M. E. számii rendelet ó. és 7. §-aiban meghatározott igény az ingatlanát élvező, vagy elidegenítő örököseire átszáll, de élők között elvileg nem ruházható át P Az 1440-1941. M. E. számú rendelet 9. §-a szerinti eljárásban az egyezségi tárgyalásra szóló idézés az elsőfokban eljáró bíróság székhelyén és területén kivül is hatályosan kézbesíthető. ív. Az 1440-1941. M. E. számú rendelet 9. §*a szerinti eljárásban azoknak a bevonása, akiknek az ingatlanon a lo. §. szerint törlendő jelzálog, - va5y más terhelő joguk van, csak annyiban szükséges, amennyiben a kérelem az ingatlan egy részének visszaadására irányul. Ezek a telekkönyvi érdekeltek beavatkozással is élhetnek. V. A bíróság az 1440-1941. M.