Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 5. szám
92 Bár mély tartalmú irodalmi megvitatások,,x komoly jogpolitikai, s szociális szempontok sürgették a közszerzemény biztosításának megvalósulását, a kir. Kúria 41. sz. T. U. H.-val nem honorálta a megnyilvánult kivánságokat, kijelentvén, hogy a házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény biztosítását követelni.49 A közszerzemény eme két speciális vonatkozására való tekintettel a dologias felfogással szemben legalább is „addig, amíg a 41. sz. T. U. H. fennálló jog, abból kell kiindulni, hogy a közszerzeményi jogosultság nem dologi, hanem csupán követelési jogot ad arra, hogy a közszerzemény megosztására kötelezett házastárs a házasság tartama alatti vagyonszaporulat felét ... a jogosultnak juttassa". 9 Az állandó gyakorlat szerint a saját közszerzeményre nézve a házasság fennállása alatt a kezelés és rendelkezés azt a házastársat illeti, akinek akár különvagyonából, akár külön keresetéből az származott.31 Mindegyik fél szabadon rendelkezik szerzeménye felett, s nem tartozik azt a másik kötelezettségének fedezetéül átengedni, vagy annak megterhelését tűrni. Ennek megfelelően, ha az egyik házastárs szerezte vagyont, ennek hitelezői lefoglalták,'2 a másik házastárs közszerzemény cimen igényperrel nem élhet. (Folytatása következik.) ÍS) Csak hivatkozunk dr. Kolosváry Bálintnak 189? január 14-én a Magyar Jogászegyletben a közszerzemény biztosításáról de lege ferenda tartott felette értékes élőadására, s a hozzá kapcsolódó igen tanulságos vitaanyagra. (L, Magyar Jogászegylet! Értekezések teljes sorozatának 155. füzetét.) — A magánjogi kodífikációs munkálatok során az I. Tervezet következetesen a joggyakorlat álláspontjához, a közszerzeményi igény biztosítását a Házasság tartama alatt nem tartja megengedhetőnek. Bár ez a merev állásfoglalás a II. Tervezetet előkészítő munkalatok során a Főelőadmányban felengedni látszolt (II. kötet 161. 1. 38. sz. elvi kérdés), mégis a II. szöveg, s a* azon alapuló 1914, évi tőrvényjavaslat nem engedte meg a közszerzemény biztosítását. Csak a Mt. 1928. évi javaslata tanúsított ismét megértést az önhibáján kívül különélő házastárs jogainak hathatósabb védelme céljából a közszerzemény bíztósítását sürgető kívánságokkal szemben a 149. §--ban. A közszerzemény biztosításának e gondolata, mely egyre ostromolja joggyakorlatunkat, nyilván tovább fogja érlelni azt az eszmét, mely végűi is a közszerzeményi igény védelmét lesz hívatva megvalósítani V. 6. Dr. Szladits Károly; A közszerzemény biztosítása. Emlékkönyv Kolosváry Bálint dr. jogtanári működésének 40. évfordulójára. Budapest 1939. 450. 1 49) A Kúria azóta egyes esetekben megengedte a közszerzeményi igény érvényesítését kúlön keresettel már a bontóper tartama alatt is, de viszont kifejezetten kimondotta, hogy ,tz nem változtat azon a tényen, hogy a házasság megszűnéséig nincsen helye a közszerzemény kényszerbiztosításának". (K. 14—1930.) Dr. Szladíts Károly előbbi jegyzetben idézett mfi. 460. 1. V. ö. Raffay Ferenc íd. mü 463. 1. 50) Dr. Almásí Antal íd. mű id. hely 279. I. K. 104-1896. - 141-1596. — 108 -1905. :-) A közszerzeményi ingókat a férj hitelezői a házasság tartama alatt végrehajtás alá vehetik. K. 142—899. — Eme régi gyakorlattal szemben ellenkező álláspontot foglal el a Bpesti Tábla 12413—935.