Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

91 szerzemény jogi természetére nézve törvényből folyó eszmei tulajdonközösség. Ezzel szemben mások, főként Grosschmid — miután a közszerzeménynek a házasság fennállása alatt nincs gyakorlati jelentősége — azt a felfogást vallják, hogy a közszerzemény nem tulajdonjogot, hanem csak „követelést ad: annak a vagyon szaporulatnak megtérítésére, amely a házastársak vagyonában a házasság tartama alatt beáll,"4'' s magát a közszerzeményt tárgyi iogszabályon alapuló kötelemnek tekintik. A közszerzemény ama dologias felfogásával szemben, — mely a szerzeményi közösségben álló házastársakat egymás szerzeményében már tárgyi jogszabálynál fogva tulajdonos társnak tekinti — szerény nézetem szerint indokoltabb a kötelmies felfogás, melynek értelmében a jogosult fél csak követelési jogot nyer arra nézve, hogy a közszerzemény fele része neki kiadassék. Ezt a kötelmies természetű felfogást látszik erősíteni ama két szembeötlő jelenség is, mely a közszerzemény specifikus tünetének tekinthető. Bár joggyakorlatunk a közszerzemény dologias természete felé hajlik, mégsem vonja le ennek konzekvenciáit. Nevezetesen a közszerzeményt megosztása előtt egy oly speciális-eszmei tulajdonközösségnek tekinti, mely a házasság fennállása alatt nem érvényesíthető, s nem biztosítható. A családi élet nyugalma és biztonsága érdekében a közszerzemény megosztása csak a házasság megszűnésekor követelhető.47 Ily módon a közszerzemény csak akkor lesz áktuális, ha a házasság természeti vagy jogi okokból megszűnt, a házastársakat a mensa toroque elválasztották, vagy valamelyik házastársat holttányilvánították. Az életközösség tartós megszakítása nem fog a megosztás iránti igénynek alapot adni. A megosztás időbeli megszorításának élét elveszi azonban az a rendszerinti jelenség, hogy ingatlanra vonatkozó tulajdonjog szerzése esetében a vételi jogügyletet a felek közösen kötik meg, s a tulajdonjog ez alapon javukra egymás közötti egyenlő arányban kebeleztetik be. Speciális jellege a közszerzeménynek az a jelenség is, hogy a házasság fennállása alatt nem biztosítható. «) Dr. Almási Antalt Házasságjog. Budapest 1940. 277. I„ a Dr. Szladíts Károly által szerkesztett magánjog FI. kötetében. IT) A közszerzemény állagának megállapítása, vagy felosztása Iránt a házasság tartama alatt kereset nem indítható. (K. 1287—887. — 7813-917. — 4241—929. — 3574—933.) Annak azonban semmi akadálya, hogy a felek közös megállapodással már a házasság tartama alatt megosszák a közszerzeményt, mely esetben ez a vagyon a házasfelek különvagyonává válik. (K. 5997—932 — 1476—935.) - A szülők általi megosztás, amennyiben a kőtelesrészt sérti, a kötelesrészre jogosulttal szemben nem hatályos (K. 5ó09—928)