Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

88 A női különvagyonra vonatkozó szabad rendelkezési jog nem vonatkozhat azonban ama dolgokra, melvek a férjnek hozományul átadattak, mert e javak a férj haszonélvezete alatt állanak. Az ezen kivüli vagyon azonban, — legyen akár különvagyon, akár házasság alatti szerzemény, a nő szabad rendelkezése alatt áll, s ezért szokták e különvagyon tárgyakat a nő szabad vagyonának is nevezni.31 2. Házassági vagyonjogunk legbonyolultabb, s legtöbb problémát felvető kérdése a közszerzemény. a) Közszerzemény3" alatt azt a vagyontömeget értjük, melyet az érvényes vagy legalább is vélt3' házasságban élő házastársak a tényleges együttélés ideje alatt akár közösen, akár külön-külön szereztek.iJ Közszerzeménynek tehát csak a tényleges együttélés, a közszerzői idő alatt szerzett vagyon tekinthető. Állandó gyakorlat értelmében közszerzemény lesz a házastársak minden közös, vagy egyéni (saját) viszterhes szerzeménye,"' s mindaz, amit külön kikötéssel közszerze31) V. ö. Dr. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata Budapest 1937. II. 361. 1. 12 jegyzet. - A tervezeti indokolás szerint a férjnek nincs e vagyon felett oly joga, mely a nőt szabad rendelkezésében korlátozná, s ily jogot szerződéssel sem lehet kikötni. •'-) A közszerzemény fogalma függvénye a közszerzeményi érték meghatározásának. Az értéktöbbleti vagy más néven vagyonérték elmélet közszer zeménynek azt a tiszta vagyontöbblctet tekinti, mely a házastársak különvagyonát meghaladja. A Mt. Í40. §--a szerint is közszerzemény az a tiszta vagyonérték, mely mindegyik házastársnak a szerzeményi közösség megszűntekor meglévő vagyonában különvagyonának és az adósságoknak levonása után fennmarad. (K. 6353 -884. — 2978-893, — 47.5!—926.) Az indokolásban idézett határozatok valóban az eme értéktöbbleti elméletből levezetett álláspontot támogatják. Ennek ellenére még sem mondhatják hogy a joggyakorlat ellenmondás nélkül ezt a felfogást tette volna magáévá. Találunk számos kúriai határozatot (2—907, — 6345—917, - 2320-926, — 7108 927, — 7326-928.), s maga a 419. sz. E H. is a reálelmélet általában elterjedt ama álláspontjára helyezkedik, melynek a fenti szövegben adtunk kifejezést. V. ő. Sándorfalvi Pap István : Közszerzeményi kérdések. Emlékkönyv Dr. Szladits Károly tanári működésének 30. évfordulójára. Budapest 1938, 230. skk. 1. ;s) A vélt házasság a jóhiszemű félre nézve az érvényes házasság hatályával bír. (K. 737-927.) 3i) Közömbös, hogy a szerzés mindkét házasfél, vagy csak az egyik tevékenységének eredménye. (K. 5873—926.) 3>) Közszerzeményi szempontból a különélés jogi fogalma akkor állapítható meg, ha az valamelyik hásastárs vétkes magatartására vezethető vissza. (K. 1542—921.) — A házasság felbontása után nem keletkezik közszerzemény akkor sem, ha a volt házastársak a felbontás után egyideig ténylegesen együtt élnek. (K. 7563-929.) ' 3') A szerzeményi közösség ideje alatt visszterhesen szerzett vagyontárgy az esetben is, ha ezt csak az egyik házastárs a maga különvagyonán szerezte (4Í9. sz. E. H. — 5647—923. — 2879 - 926. — 4795—928. — 14— 930. — '582 930), s csupán az e vagyon felhasználáskori értéke térítendő meg. (K. 2879-926. — 1269—936.)