Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

89 ménynek nyilvánítottak. Közszerzemény lesz a véletlen vagyongyarapodás,37 s mindkét házastárs különvagyonának jövedelme, mert — hogy Grosschmid szellemes megjegyzésével éljek — a közszerzemény haszonélvezője a különvagyonnak.as Amit a tartósan különélő felek szereznek, az nem közszerzemény, hanem különvagyon lesz. De a különélés ellenére sem szakad meg a szerzeményi közösség akkor, ha az egyik házastárs kereset szerzés céljából van távol. Ugyancsak nem zárja ki a szerzeményi közösséget az sem, ha a házastárs az életközösség ideje alatt a hitvesi hűséget sértő cselekményt követ el, még ha a biróság emiatt a házasságot fel is bontja,10 s nem'enyészik el a közszerzeményi igény érdemtélenségi ok alapján sem.4" Közszerzemény lesz tehát a házasság alatt szerzett az a vagyon, ami az elmondottak értelmében különvagyonnak Dem tekinthető. A vagyoneredet bizonyíthatóságának hiányában a vélelem visszterhes szerzés esetére a közszerzemény mellett szól,41 de vélelmezendő a közszerzemény alanyilag is. Mig tehát az ellenkező be nem igazolódik, a házastársakat közszerzőnek kell vélelmezni. b) A közszerzemény jogunkban párhuzamosan fejlődött a különvagyon intézményével. Múltját homály borítja. A különböző törvénytervezetek indokolása bár mint „ősi intézményt" említi a közszerzeményt, még sem sorozhatjuk azt jogunk eme intézményei közé. Az Árpádok idejében még nyomát sem találjuk.42 A vagyonközösség eszméjét legnagyobb valószínűség szerint azok a német menekültek hozták be,43 kik hazánk különböző területein letelepedtek és saját jogukkal éltek. A Hármaskönyvben szabályozott közszerzemény gyökereit is ebben az idegen telepesek által importál s tovább fejlesztett városi jogban kell keresnünk. Mindennek ellenére a közszerzemény alapgondolata mélyen beidegződött népünk jogi felfogásába, s nyilván a telepesekkel való közvetlen érintkezés folytán . különösen az alsóbb társadalmi osztályok érzésvilágát telítette a köz31) Pl. nyeremény, kincslelet, az ingatlan okszerű gazdasági munka folytan előálló értéknövekedése. (f£. 4992—922.) ss) A különvagyon jövedelme a közszerzemény javára esik; ennek megfelelőleg viszont a különvagyon rendes kiadásai — igy az adók is — a közszerzeményből fedezendők. (K. 3189-9*2. — 467—934.) s») K. 2209—925. — 734. E. H. — A közszerzeményre való jog hálátlanság elmén meg nem szűnik. (K. 4917—914.) *>) K. 4947-914. — 4658—'15. - 4499-922. «) K. 3819 - 912. — 445 - 924. — 3664—930. 42) Dr. Illés József: A magyar házassági vaiyonjog az Árpádok korában. Budapest 1900- Bevezetés 4. 1. 13) Dr. Kolosváry Bálint: id. mü 361. 1. — Nyilván ezért mutat a germán jogok részleges vagyonközösség! elveivel azonos tüneteket.