Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. III. Magyarország és Jugoszlávia. IV. Magyarország és Románia. V. Magyarország és Bulgária

nek ©lőrehaladásáról hűségesen számolnak be egy- talmas passzívum, mikor ia román kormány, méltarészt II. táblázatunk Romániának kivitelünkben való nyolva nehéz helyzetünket, beleegyezett abba, hogy százalékos részesedését feltüntető oszlopának roha- kompenzációs alapon történjen az árucsere, amely mosr-n csökkenő adatai, (1922: 11.5%, 1926: 4.0%), más- lehetővé tette volna — különösen a román kormányiészt a gyakori romániai vámtarifa változások, (1924 nak a magyar kivitelt elősegíteni célzó intézkedései —1927—1929), melyek Európa legnagyobb védővám- révén — azonos értékű áruk elhelyezését, rendszerét hozván létre, mind merevebb fallal vették Az új megegyezés hatása rövidesen érezhetővé körül a kezdődő román gyáripart. Különösen a textil- vált, a 30 milliós passzívum 1934-ben már 10 millió ipar indult ennek hatása; alatt nagy fejlődésnek. Az pengőre csökkent. A csökkenés azonban átmeneti jelautarkiás törekvések hatása alatt 1926-ban már csak legű volt, az 1935. évi katasztrofális gabonatermelé38%-át képezték a román behozatalnak a textíliák sünk következtében oly mennyiségű tengerit kénysze(>a, legutóbbi években kb. 30%-ot), míg 1920-ban még rültünk behozni, hogy — mint iá. III. táblázatunkból 54%-át, aminek leesése elsősorban Csehszlovákia ér- is kitűnik — értékben megelőzve behozatalunk két dekeit sértette, de sújtotta a magyar gyáripart is. főtételét: a kőolajat és fát, Romániából való imporAz agrárkörök nyomása alatt létrejött 1929. évi tunk főcikkévé lettvámtarifa már némi felengedést jelent a protekció- így 1936-ban már újra 34 millió pengős passzínista szigorból, csökkentette az első vámtarifa Ma- vum jelentkezik, amelynek kiegyenlítése annál is nagyarországot is érintő tételeinek jelentős részét és új gyobb feladatot képez a magyar kormány részere, rendszert léptetett életbe azálal, hogy a tariiaszámok mivel kivitelünk fokozatosan kiszorul a román piaeegy részénél egyetlen vámtételt, míg másoknál kettős, ról. Ebben feltétlenül szerepe van a román iparosomaximális és minimális vámtételt alkotott, amely dásnak is, de a főtényező itt is a német verseny, utóbbiak a Romániával kereskedelmi szerződést kötő nemcsak olcsóbb árai következtében, hanem azért is, államokra vonatkoztak. mivel a tőkeerős Németország olyan terjedelmű hoszszúlejáratú hiteleket tud Romániának biztosítani, III. Tábla. amelyeket a tőkeszegényebb magyar exportőrök — a) Főbb árubehozatal Romániából (ezer P) tekintettel a román pénzügyi és hitelviszonyok biÁrucikk 1929. 1931. 1933. 1934. 1935. 1936. z°uytalan s szervezetlen voltára - nem igen bajlanTengeri 976 3.458 — — 21.603 21.471 dók nyújtani. Nyers és megmun- Evrol-evre súlyosabb gondokat okoz kormanyunkkált fa ^ 46435 35-584 8-034 13-161 13.188 18.020 nak a jelentős román passzívum fedezése, amely legebből: bárdolt és utóbb még érzékenyebbé lett, mivel a legújabb renfűrészelt fa 27.646 25.222 5.821 9.631 9.997 14.184 delkezés,ei7 szerint a behozott ásvánvolai termékek Ásványolja 25448 13-648 12-578 12.091 9.281 13.773 ?eHV^ , ™Í Den°zoU asvaní oiaD teimeKek Olajpogácsa 1.190 908 157 1.176 1.978 850 ertekének 30%-at nemesvalutaval kell fizetnünk. Ezt a cikket azonban kénytelenek vagyunk még így is b) Főbb árukivitel Romániába (ezer P) Romániából behozni, évekkel ezelőtt ugyan USA-ból Árucikk 1929. 1931- 1933- 1934. 1935- 1936. szereztük be szükségletünk egy részét, de most még Vasáruk 1-660 693 1.865 4.058 4.471 4.746 mindig előnyösebb a román kőolaj behozatala, HaGépek és készülékek 6.339 1.712 785 1.950 2.939 4.133 sonlóan érdekünkben áll Romániából fedezni faszükVüfélFtk^Sé°-k 1L915 4'3% L420 2-846 6'652 3-982 eé§letimk jelentős részét, kb. egyharmadát, továbbá szütékek .eS...e"... 3.726 2.875 2-109 3.094 2.658 3.685 az esetenként szükségessé váló tengerit. Selyem és selyem- Már csak e szinte természetesnek tekinthető paszfonái — — — — 640 1-750 szívum egy -Sszének fedezése céljából is erőszakolni Könyv és folyóirat 2.618 2.056 1.533 1.228 1.388 1.618 kell> még álclozatok árán is az exportot, amely még A kereskedelmi szerződés e kedvező lehetőségét lecsökkentetten is jelentős, hiszen vas- és fémipari Magyarország is igyekezett kihasználni. A két ország kivitelünknek egyharmadát veszi át Románia, bár képviselői 1931. augusztus 12.-én legtöbb kedvezmé- 1930-ban még több mint felét. nyes kereskedelmi szerződést írtak alá, mely szép- Sajnos, iá helyzet itt is igen hasonló az osztrák, tember 1.-én lépett életbe. Bármennyire is azon volt csehszlovák és jugoszláv viszonylathoz, megvan mina két kormány, hogy a forgalmat vámtételek leszál- den természeti adottság a legteljesebb együttműkölítása, majd később a devizakorlátozások korában désre a kölcsönös áruforgalom, illetve a közös agrárfizetési egyezmények létesítése, tág kontingensek biz- termékek elhelyezése tekintetében, mégis ezidőszerint tosítása révén kölcsönösen emelje, a világválsággal az autarkia által létrehozott mesterséges akadályok és az ezt kísérő devizakényszergazdálkodással nem bizonyulnak erősebbnék. Reméljük azonban, hogy a tudtak megküzdeni. 1932rben már csak 11 millió pengő szabadabb szellem beköszönt, s vele karöltve a poliértékben tudtunk árut Romániában elhelyezni, míg tikai légkör, mely a kis-entente államok közül az az onnan való behozatalunk, tekintettel arra, hogy ország belpolitikai viszonyainak rendezetlensége folyRornánia kőolaját és fáját nem lehetett nélkülözni, tán Romániával a legkedvezőtlenebb, végre is megcsak 41 millió pengőre csökkent, amely 30 millió enyhül, s a gazdasági kapcsolatok mindkét részről pengős passzívum okozója lett. Kötött forgalmú gaz- a közös érdekeknek és nem a politika szempontjainak dálkodásunkat már-már válsággal fenyegette a ha- megfelelően fognak alakulni. V. Magyarország és Bulgária Bulgáriával, a Dunamedence harmadik agrár* két ország egyező gazdasági struktúrája, amely abból államával gazdasági kapcsolataink még az előbbi is kitűnik, hogy Bulgáriának e két szomszédos orkettőnél is kevésbé élénkek. Ezt a legjobban az mu- szágba való kivitele az utóbbi tíz évben egyszer sem tatja, hogy külkereskedelmi statisztikánkban 1925-ig közelítette meg az 1%-ot. még fel sincs tüntetve külön a bolgár forgalom, iaz Sőt a magyar kivitel — a politikai jóviszony elegyéb országok közt szerepelt úgy a kiviteli, mint a lenére is — Bulgáriában még nagyobb akadályokba behozatali oldalon Bulgáriának 1% körül járható ré- ütközik, mint a másik két dunai agrárállamban, mivel szesedése. A forgalom csekélységének az oka ugyanaz, Bulgáriának előrehaladott mezőgazdaságán kívül j©mint Jugoszláviával és Romániám! kapcsolatban: a lentős és a protekcionizmus Következtében mindjobban 17