Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. III. Magyarország és Jugoszlávia. IV. Magyarország és Románia. V. Magyarország és Bulgária

fejlődő ipara van, amely még a török hódítás korából nyeri eredetét, mikor Bulgária az egész Balkán félsziget iparcikk szállítója volt. A háború után Bulgária is hasonló helyzetben volt, mint Magyarország. A győztes államok kerülték a vele való kapcsolatokat és így ő is a régi szövetségeseihez, ezek közt Magyarországhoz közeledett, amelynek tanulsága az 1921-ben létrejött és még mindig a forgalom alapját képező kereskedelmi szerződés. Hatásáról azonban az előbb mondottak alapján nem tudunk hű képet kapni, de valószínű, hogy az 1925. évi forgalomhoz hasonlóan alakult az előbbi években is a magyar—bolgár árucsere, hiszen főtétele már ekkor is — mint háború előtt — a nyersdohány volt, a kisebb értéket képviselő nyersbőr és az esetenként szereplő tengeri mellett. I. Tábla. Bulgária gazdasági kapcsolatai a középeurőpai államokkal. a) Behozatal (összbehozatal %-ában) Állam 1929. 1932. 1933. 1934. 1935- 1936. Magyarország 2.4 1.3 0-9 1.0 1-8 1.6 Németország 22.2 25.9 38.2 40-2 53.5 61.0 Ausztria 7.6 6.0 6-2 4.8 6.4 5-6 Csehszlovákia 9.0 8.4 4.8 3.8 9.8 7-6 Olaszország 10.7 15.6 127 7.8 3.1 0.6 Jugoszlávia 3.7 0.4 04 04 0.3 0.3 Románia 7.1 3.4 4.9 4-2 3-1 3.1 b) Kivitel (összkivitel %-ában) Állam 1929. 1932. 1933. 1934. 1935. 1936. Magyarország 2.7 0.7 1.2 0.4 2.4 1.1 Németország 29-9 26.0 36-0 42.8 48.0 47.6 Ausztria 12.5 15.0 9-7 5.3 4.6 3.0 Csehszlovákia 4-8 3.1 3.5 3.6 6-9 3.3 Olaszország 10.5 12-5 9.1 9.2 8.7 3.6 Jugoszlávia 0-3 0.3 0.1 0.2 0-7 0.5 Románia 0-4 0.2 0.6 0.8 0.3 0.2 Mint a Bulgáriával való gazdasági kapcsolataink alakulását feltüntető alanti, II. táblázatunkból is kitűnik, 1926-tól kezdve esés áll be úgy iái kiviteli, mint a behozatali oldalon. Ez arra vezethető vissza, hogy Magyarország és Bulgária is felvette az eddig mereven elzárkózó államokkal a fokozott érintkezést, amely által árucsereforgalmuk egy része kiküszöbölődött. II. Tábla. Bolgár össz- Bolgár össz- Behoz. (—) behozatal kivitel Kwiteli (+) Év értéke értéke többlet Mill. P %-a Mill. P %-a Mill. P-ben 1925. 8.6 1.0 8.4 1.0 — 0.2 1926. 12.8 1.4 8.4 l-l — 4.4 1927. 12.2 1.0 7.8 1-0 — 4.4 1928. 8-6 0.7 6.8 08 — 1.8 1929. 10.3 1.0 8.2 08 — 2.1 1930. 11.9 1.4 5.4 0 6 — 6.5 1931. 7.6 1.4 5.1 0.9 — 2.5 1932. 2.4 0.7 4.1 1-2 + 1.7 1933. 1.8 0.6 1.4 0.4 — 0.4 1934. 0.6 0.2 0.9 0-2 + 0.3 1935. 3.1 0.8 2.4 05 — 0.7 1936. 2.8 0.7 2.0 03 — 0.8 Különösen Bulgária részére jelent mind kevesebbet a magyar piac. Nemcsak hogy Németországból előnyösebben szerezheti be azon ipari cikkeket, amelyek eddig a magyar kivitel tárgyát képezték, hanem nagy mennyiségben szállíthat a német piacra ezenkívül mezőgazdasági termékeket is, amelyeknek kb. felerészét a nyersdohány képezi. A magyar árukat a német verseny itt is kiszorítja. Számszerű igazolását nyújtja ennek III. táblázatunk, mely mutatja, hogy míg 1929-ben Németország csak 22%-át szállította a bolgár behozatalnak, addig 1936-ban már több mint 60%-át. III. Tábla. a) Főbb árubehozatal Bulgáriából (1000 pengő) Árucikk 1929. 1931. 1933. 1934. 1935. 1936. Nyersdohány 7.503 5-887 1-612 278 2.167 1-772 Tengeri 1.109 542 — — 99 440 Nyersbőr 205 3 117 250 313 316 Vasérc — — — 1 72 147 b) Főbb árukivitel Bulgáriába (1000 pengő) Árucikk 1929. 1931- 1933. 1934. 1935. 1936. Vasúti kocsik 680 848 651 — 279 617 Vas-félgyártmányok 1.687 879 18 185 533 411 Vasáruk 469 170 55 50 965 364 Villamosgépek és készülékek 179 179 106 135 172 213 A német behozatal növekvésével párhuzamosan Magyarország jelentősége fokozatosan csökken. Az esés 1934-ben ért© el mélypontját, amikor Bulgária behozatalunkban és kivitelünkben egyaránt 0.2%-al részesedett. Ebben szerepe van kétségkívül a bolgár piac felvevőképessége összezsugorodásának is, de a német versenyen kívüli főok eltétlenül a bolgár devizakorlátozás következtében létrejövő igen merev és szigorú behozatali rendszer, melyet kompenzációs egyezményekkel igyekeztek enyhíteni. Az 1935. augusztusában létrejött kompenzációs egyezmény némi eredménnyel is járt, nemcsak abszolút számokban, de a százalékos részeseaest tekintve is emelte a két ország közti forgalmat. További emelkedés azonban nem igen remélhető, mivel a Bulgáriába irányuló fő kiviteli cikkeinket (lásd I- tábla) Bulgária Németországból is beszerezheti és azon nyersanyagokat pedig, amelyeknek megállapodásunk szerint kivitelünk 30%-át kellene képezni, (marónátron, sósav, kénsav, rézgálic, gyapjú stb.) Magyarország alig tudja szállítani, tekintve, hogy azokat részben maga is importálja. Javulás tehát sajnos rövidesen itt sem várható, ugyanaz a többé-kevésbbé reménytelen színezet jellemzi bolgár kapcsolatainkat, mint az egész Dunamedencét- Az egymásközti forgalom mesterséges akadályai: a szándékos meg nem értésből s féltékenységből fakadó önellátási törekvések és a kötött gazdálkodás által életrehívott elzárkózás bénítólag hatnak a Duna-medence egész gazdasági életére, holott mindkét akadály igen könnyen, az érdekelt államok" közti őszinte megértéssel kiküszöbölhető lenne. Talán az események súlya alatt az összes érintett hatalom felismeri, iái helyzet sorsdöntő voltát, s az utolsó pillanatban jobb belátásra térve politikai, kultúrális és gazdasági téren közelednek egymáshoz, mely irányú hajlandóságának Magyarország már annyiszor tanújelét adtai. Csakis a békés együttműködés útján dőlhetne el kedvező irányban az a Hantos Elemér által tömören leszögezett s a Duna medence sorsát magában foglaló alternatíva: „összefogás vagy összeomlás''. Futó Mihály dr. ZSIGRAY JULIANNA: ERZSÉBET MAGYAR KIRÁLYNÉ (Budapest: Singer és Wolfner 1937. 463 oldal.) Erzsébet királyné százéves' születési évfordulójára hagyta el a sajtót Zsigray könyve. Nagyszerűen tükrözi vissza a magyar nagyasszony tragikus életét. Merész vállalkozás volt, mert azt hittük, hogy Corti Erzsébetje után nem lehet már kiválóbb életrajzot adni Erzsébetről. A szerző azonban más elgondolásokkal regényt írt. Feléledt előttünk szeretett királynénk nemes alakja, sok új, eddig ismeretlen epizóddal leszünk gazdagabbak a könyv elolvasásakor. Könnyed stílusa és szép magyar nyelvezete teszi élvezetessé a művet. Az Erzsébet irodalom egy nagyon értékes munkával gyarapodott. Kertész János dr. 18