Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. III. Magyarország és Jugoszlávia. IV. Magyarország és Románia. V. Magyarország és Bulgária

gazdasági kapcsolatok is oly mérvben tisztázódnak, mint a politikaiak, rövidesen felismerik a most ál­datlan versenyben álló déldunai agrárállamok is a regionális agrárkartell gondolatának helyességét, összefognak termékeik értékesítése érdekében és az eddigi alákínálás helyett egsmiást támogatva előnyö­sebb árakat érnek el. Ebben van és nem is annyira a kölcsönös áruforgalomban a magyar—jugoszláv for­galom jelentősége. Magyarország szinte hivatva van fejlett hitel és kereskedelmi szervezete, közlekedési hálózatánál fogva arra, hogy közvetítsen a Nyugat és a déldunai államok között, velük együtt működjön és ne mint most: versenyezzen. IV. Magyarország és Románia Romániának, a másik déldunai agrárállamnak gazdasági struktúrája ugyanazokat a jellemvonáso­kat tünteti fel, mint Jugoszlávia* Az eltérés csak az, hogy míg Jugoszlávia mezőgazdasági termékein kívül rézből exportképes, addig Románia a napjainkban különösen nagyjelentőségű kőolajból. Egyező szerke­zetüket mindennél jobban mutatja a köztük levő áru­csereforgalmi kapsccrrítok minimális volta. A re­latív kereskedelmi szabadság utolsó évében, 1929-ben sem érte el Jugoszlávia részesedése az 1%-ot a román behozatalban (lásd I. tábla), s még az 1934. évi kis­entente gazdasági paktum sem tudott eredményt fel­mutatni, mely pedig a részes államok közti forgal­mat élénkíteni volt hivatva. Jugoszlávia részesedése tovább csökkent, az utolsó hivatalos statisztikai ada­tok szerint már csak 0.6%-al részesedik Jugoszlávia Románia behozatalában, míg a kivitelben 1.1%-os a részesedése. I. Tábla. Románia gazdasági kapcsolatai a kis-entente államokkal és a többi középeurópai állammal. a) Behozatal (összbehozatal %-ában) Állam 1929. 1932. 1933­1934. 1935. 1936. 13.6 12-2 9.8 9.9 10.3 11.2 Jugoszlávia 0.9 04 0.8 0-7 0.G Összesen: 14.5 12.6 10.6 10-6 109 * Magyarország 5.0 2.1 3.0 4.1 6-9 6-1 Németország 24.1 23.7 18-6 15-5 24.4 35.0 Ausztria 12.5 4.9 9.2 9.9 11.8 13.5 6-9 11.0 10.5 7-3 7.8 1.6 0-2 0-1 0.1 01 0.1 * b) Kivitel (összkivitel %-ában) i Állam 1929. 1932. 1933­1934. 1935. 1936. 6.2 7.0 4.8 54 5.9 6-8 Jugoszlávia 1.7 1.4 1.3 1.1 1.1 * Összesen: 7-9 8.4 6.1 6.5 7-0 * Magyarország 11.1 5.4 4.0 5.5 8.0 4.5 Németország 27.6 12.3 10.6 16.6 16.6 17.3 Ausztria 9.4 6-4 6.6 9.1 12.8 8.6 7-7 10.6 9.2 7.7 16.2 5.9 Bulgária 2.3 1.8 0.7 0.6 0.6 * (* adat nincs közölve) Egymással való külkereskedelmi forgalmuk kis mérete, amelyben 'azonos gazdasági felépítettségük tükröződik vissza, jól mutat rá export érdekeik kö­zösségére. Az ásványolajtól, illetve réztől eltekintve ugyanazon cikkeket, nagyrészt agrár termékeket ex­portálják. Ezáltal érdekeik akaratlanul is összefűzik egymással, de Magyarországgal is, mivel kiviteli cik­keik nagy hasonlóságán kívül, fővásárlójuk személye is azonos: Németország. Önként kínálkozik ilymódon a déldunai államok agrárkartelljének gondolata, amely termékeik értékesítésének a külföldi piacokon tapasztalható válságát is megoldaná, s így a jobb árak folytán mezőgazdasági lakosságuk súlyos hely­zetén is könnyítene. Sajnos azonban, mint Jugoszlá­viával foglalkozó részünkben is jeleztük, a nemzet­közi együttműködés e téren mindezideig még a több középeurópai agrárkonferencia ilyirányú állásfogla­lása ellenére sem járt sikerrel és tovább is érvénye­sül az ókori mondás: inter duos litigantes tertius gaudet. De mint Jugoszláviával való gazdasági viszo­nyunk sem kizárólag az agrártermékek értékesítése kapcsán leendő együttműködésben merül ki, akként Romániával sem, amelynek különösen a magyar kő­olaj ellátásban van fontos szerepe. A háború előtti gazdasági kapcsolatok nem mond­hatók Magyarország szempontjából jelentősnek. Be­hozatalunkban 1913-ban Románia mindössze 1.8%-al részesedett, s ezt is úgyszólván teljesen a kőolaj ké­pezte. Kivitelünk is hasonló keretek között mozgott, mindössze összkivitelünknek 1.7%-a i.rányult Romá­niába és főként fémipari cikkekből, gépekből és me­zőgazdasági szerszámokból, textiliákból állott. A trianoni béke jelentős változást hozott létre a két ország egymás közötti forgalmában, ami tarra ve­zethető vissza, hogy míg Magyarország a béke követ­keztében erdő és hegyes vidékeit elvesztette és ezáltal nyei'sanyagának jelentős részét, addig Románia meg­szerezvén Erdélyt, magas színvonalon álló iparra is szert tett, amely megadta az alapját az ország iparo­sításának. A háború utáni első években még nem éreztette hatását a protekcionizmus, amiről a magyar kivitel rohamosan növekvő adatai is tanúskodnak, (lásd II. tábla). 1922-ben már 44 millió pengő értékben vittünk ki magyar árut Romániába, tehát jelentősen többet, mint Niagy-Magyarország 1913-ban. (37 millió pengő). II. Tábla. Román össz­Román össz­Behoz. (—) behozatal kivitel Kiviteli ( + ) ÉV értéke értéke többlet Mill. P %-a Mill. P %-a Mill. P-ben 1920. 4.4 0.9 2.6 1.4 — 1.8 1921. 21.2 3.5 144 4.9 — 6-8 1922. 44.8 7.2 43.8 11.5 — 1.0 1923. 50.3 10-2 34.1 8.7 — 16.2 1924. 63.8 7.8 35.3 5.3 — 28.5 1925. 69.6 8.1 32.5 4.0 — 37.1 1926. 75.8 8.0 35.1 4-0 — 40-7 1927. 84.6 7.2 37.4 4.6 — 47-2 1928. 95.7 7.9 45.1 5-5 — 50.6 1929. 96.1 9.0 47.1 4.5 — 49.0 1930. 72.9 8.8 29-4 3.2 — 43.5 1931. 65.1 12.1 205 3.6 — 44-6 1932 40.9 12.4 11.4 3-4 — 29.5 1933. 24.3 7.7 12.8 3.3 — 11.5 1934. 30.3 8.8 19.8 4.9 — 10-5 1935. 53.9 13.4 24.0 5-3 — 29.9 1936. 58.2 13.4 24-6 4.8 — 33.6 Természetesen a behozatal is párhuzamosan nőtt, különösen azért, mivel a kőolajon kívül fát, sőt még kősót is nagyrészt Romániából szereztük be, mégpedig oly mennyiségben, hogy külkereskedelmi mérlegünk mindig jelentős passzívummal zárult. A Dunamedencében 1924-től kezdődően járvány­szerűén terjedő autarkiás irányzatok természetesen a túlzott nacionalizmustól fűtött Romániát sem ke­rülték el. Megindult az iparosodás folyamata, mely­16

Next

/
Thumbnails
Contents