Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. III. Magyarország és Jugoszlávia. IV. Magyarország és Románia. V. Magyarország és Bulgária

genseket biztosítottak a magyar tilalmi listán szereplő s a jugoszláv behozatal fő cikkeit képező áruk, különösen a különböző fafajták részére. Bármily rugalmas is volt kereskedelempolitikánk, a jugoszláv gazdasági kapcsolatok mégis viszszafejlődtek, amely különösen akkor látszik, ha a. kivitel, illetve behozatal abszolút számait nézzük. Az 1929. évi 61 millió pengős kivitel 1934-ben már 12 millióra esett le, hasonlóképen a behozatal is 54 millióról 14.1-re csökkent. A kapcsolatok ezen romlásában a világválságon kívül a politikának is szerepe volt. Egyrészt a már többször érintett kis-entente paktumnak, amelynek éle kétségkívül Magyarország ellen irányult gazdasági téren is, másrészt annak, hogy a magyar kormány 1934. májusában a népszövetség elé terjesztette a. magyar—jugoszláv határincidensekre vonatkozó panaszát, amelynek következtében a jugoszlávok fél évig nem kötöttek árucsere megállapodást velünk és így a forgalom csak alkalmi kompenzációs üzletek által bonyolódhatott le. A vita békés elintézése új árucsereregyezmény megkötésére vezetett ugyan, sőt ta. két kormány kiküldötteiből vegyesbizottság is alakult a forgalom alakulásának ellenőrzésére, de magyar részre előnyös hatása ennek sem mutatkozott. Jugoszlávia százalékos részesedése 1935-ben már 2.3%-ra csökkent le, tehát oly mélyre, mint a háború óta még soha, míg a behozatali részesedés a maximálishoz volt közel (6.1%), bár ennek egyik főoka kétségkívül az 1935/36. gazdasági évben mutatkozó rendkívüli takarmányhiány következtében szükségessé vált nagymérvű takarmányheiiozatalban keresendő. Ezt az is igazolja, hogy 1936-ban e százalékos részesedés minden külön beavatkozás nélkül 4.3%-ra csökkent le. E kedvezőtlen alakulás következtében mérlegünk jelentős, a kivitel értékét 1935-ben meg is haladó passzívummal zárult. Nem kell tehát csodálkozni, hogy kötött fizetési forgalmunk jugoszláv viszonylatban nem működött simán s nagy jugoszláv követelések halmozódtak fel. A vegyesbizottságok, kiknek feladatát főként az egyensúly biztosítása képezné, jóformán tehetetlenül állnak e jelenséggel szemben, ami érthetővé válik, ha a II. táblázatunkat nézzük, amely a két ország közti forgalom tárgyát képező főbb árucikkeket tartalmazza. II. Tábla. a) Főbb árubehozatal Jugoszláviából (ezer P) Árucikk 1929. 1931. 1933. 1934. 1935. 1936. Nyers és megmunkált fa 22-346 6-959 1.322 2-527 1.901 5-039 ebből: bárdolt és fűrészelt fa 14.325 5.018 818 2.032 1-624 3.658 Vasérc 2.208 419 583 739 2.180 3-710 Marószóda 1-463 1.832 1.243 1.683 2.245 2.214 Nyersbőr 1-121 1.632 1.571 2.024 2.147 1.789 Kender és kenderkóc 2.224 754 416 355 869 945 b) Főbb árukivitel Jugoszláviába (ezer P) Árucikk 1929. 1931. 1933. 1934. 1935- 1936. Vasfélgyártmány ... 5-519 3-539 2.756 2.497 2.722 3.731 Vasáruk 3-387 2.540 1.059 1.509 1-049 2.259 Villamos gépek és készülékek 1.978 2.212 1454 1.517 1-200 1.073 Gépek és készülékek 10.928 1.795 576 922 435 824 Kikészített bőr 206 299 380 308 475 346 A táblázatból kitűnően Jugoszláviából való behozatalunkat szinte kizárólag nyersanyagok képezik, melyeket érdekünkben áll Jugoszláviából beszerezni, mivel máshonnan esetleg csak nemes valutáért kaphatnánk. Ezzel szemben kivitelünk cikkei nagyrészt fél- és egészgyártmányok, amelyeket Jugoszlávia nemcsak azért vesz újabban Németországtól, amely a, nyugati piacokról kiszorulva a Balkán meghódítására vetette magát, mivel onnan olcs^i/an szerezheti meg egyrészt a kisebb termelőköltségek, másrészt a nagy német kiviteli prémiumok következtében, hanem főként, mivel Németország hajlandó átvenni Jugoszlávia minden számbavehető mennyiségű kivitelre szánt élelmiszerét is, amelyet Jugoszláviai viszont olcsón kénytelen a dunai agrárállamok egymással való éles versenye következtében átengedni. III. Tábla. Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai a kis-entente államokkal és a többi középeurópai állammal. a) Behozatal (összbehozatal %-ában) Állam 1929. 1932- 1933. 1934. 1935- 1936. Csehszlovákia - 17.5 15-6 12-1 11.7 14.0 15.3 Románia 2.4 3-0 2.6 1.8 1-8 7.9 összesen: 19-9 18.6 14.7 13.5 15-8 17-2 Magyarország 6-5 5.0 3.9 2.9 2-9 3-6 Németország 15-6 17.7 13-2 13-9 16.2 26.7 Ausztria 17.4 13.4 16.1 12.4 11.9 10-3 Olaszország .- 10-8 12.7 15-9 15-5 10.0 2.5 Bulgária 0.1 0.2 0.1 0.1 0 3 0.2 b) Kivitel (összkivitel %-ában) Állam 1929. 1932- 1933. 1934. 1935- 1936. Csehszlovákia 5.4 13.2 10-8 11-3 13.4 12.3 Románia 12.9 3.1 3.2 l-l 04 0.9 Összesen: 18.3 16-3 14-0 12.4 13.8 132 Magyarország 6.8 4.1 3.5 3.5 5-0 3.8 Németország 8-5 11.3 13.9 154 18.6 23.7 Ausztria 15.6 22.1 21.7 16.4 14.3 14-6 Olaszország 24.9 23.1 21.5 20.6 16.7 3-1 Bulgária 12 0.1 0.1 0.8 0-1 0-1 A fentiek illusztrálására szolgáljon III. táblánk, melyből világosan látszik, hogy míg Magyarország részesedése a jugoszláv behozatalban az 1929. évi 6.5%-ról 1936-ban 3.6%-ra esett, addig Németországé 15.6%-ról 26.7%-ra emelkedett, s hogy ez az óriási emelkedés is jóformán csak az utolsó két évben következett be. A két kis-entente állam részesedése a fenti időben Magyarországéhoz hasonlóan esést mutat (1929: 1J.9% — 1936: 17.2%) — jelezvén, hogy a gazdasági életet nem lehet a politika szolgálatába állítani. A helyzet azonban magyar szempontból mégsem egészen reménytelen. Javulásra biztat egyrészt az, hogy Németország a Jugoszláviával való óriási módon megduzziadt behozatalát nem tudja már áruval sem kiegyenlíteni, s így kapcsolataik veszteni fognak intenzitásukból, mint ezt Jugoszláviának Németország felé irányuló kivitelének 1937-ben észlelhető visszahúzódása is mutatja. Másrészt az, hogy a politikai légkör tisztulásának megfelelően a jugoszláv körök is igyekeznek a magyar forgalmat élénkíteni, amely különösen a magyar nehéz gyáriparnak a. jugoszláv közszállításokban való bekapcsolódásával járhat sikerrel. Nem szabad kishitűnek lenni a magyar—jugoszláv forgalom jövőbeli alakulásával kapcsolatban, hiszen évszázados állandó gazdasági érintkezésről van szó, amely a két ország adottságaiban természetes alapját bírja. A magyar iparnak a jugoszláv piacon feltétlenül helyzeti előnye van, lehet, hogy mint napjainkban, ideig-óráig kiszorul onnan, de ez csak a mai rendkívüli viszonyoknak lehet eredménye. Mint láttuk, a német térhódítás egyik előidézője a déldunai agrár államok éles versenye, amit részben az elhibázott magyar vámpolitika, hozott létre. Ez ugyanis meg akarván védeni a hazai mezőgazdaságot, kiszorította Magyarországról a jugoszláv és román agrártermékeket, hogy lannál élesebb versenyre keljen velük kiviteli piacain. Ha a két ország közti 15