Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 11-12. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. II. [r.] Ausztria és Magyarország

(tés- és a húskivitel, sőt a válság következtében a búza árának várt emelkedése sem következett be. Hasonló csalódást hozott az új szerződés osztrák oldalon is. A megnyilvánuló elégedetlenség hatása alatt az osztrák kormány 1932 június 30-ára felmondotta a szerződést, s ezt megelőzően a magyar kivitel tárgyát képező áruk bevitelét külön engedélyhez kötötte, amit a magyar kormány hasonló intézkedése követett. Az új szerződés megkötésére irányuló tárgyalások nem veezttek azonnal eredményre, úgy hogy szerződésnélküli állapot, vámháború következett be, amelyet csak a szűk beviteli kontingenseket megállapító ideiglenes megállapodások enyhítettek. Az év vége felé, december 12-én végre a két kormány delegációi áj szerződést parafáltak, ami 1933 január 1-én lépett életbe. Az új szerződés kétségkívül lényegesen kedvezőtlenebb, mint az Ausztriával előzőleg kötött szerződéseink, de az adott helyzetben nem lehetett kitérni az osztrák kormány azon törekvése elől, hogy kereskedelmi mérlegének súlyos passzívumát Magyarországgal szemben is csökkentse. E törekvés és a magyar kormány áldozatkészségének eredménye az a kereskedelmi szerződések történetében eddig páratlan intézkedés, hogy az eddigi természetes, a két ország gazdasági szerkezetének és termelési versenyképességének megfelelően létrejövő forgalom alakulását mechanikusan szabályozza azáltal, hogy a két ország forgalmát — 10%-os kilengés megengedésével — 1:1.5 arányban kívánja lerögzíteni, az 1929-31-es évek 2.0—2.7 arányával szemben (1. I. tábla, 5- oszlop). Az arány betartásának ellenőrzése a két állam kormányainak képviselőiből létesült vegyesbi'zottság feladata lett, amely minden második hónapban ül össze a kereskedelmi mérleg eredményének megállapítása céljából. Ha eltolódás következik be, megteszi javaslatát, meg nem egyezés esetében a szerződés felbontható. Egyetértés áll fenn a két kormány között arranézve, hogyha az arány korrektivumot igényel, ez pozitív értelemben alkalmazandó, azaz a kibillent arányt nem szabad a kivitel visszaszorításával helyrehozni, hanem a másik országból való behozatal növelésével, amelyet újabb kontingensek nyújtásával kell lehetővé tenni. A szerződés hatása alatt 1933-ban behozatalunk és kivitelünk is emelkedett értékben, de a kettőnek egymáshoz való aránya Magyarország hátrányára az előző évi 2.0-ról 1.7-re esett le, bár még így sem érte el a szerződésileg előírt felső határként megállapított 1.6-es maximumot. Eközben a több év óta állandó forrongásban levő dunai államok közti regionális összefogó törekvések részleges eredménnyel jártak. A kis-entente államok ugyanis a még 1922-ben létesített politikai szövetségüket gazdasági szövetséggé fejlesztették ki az 1933. február 16.-iki gazdasági kis-entente paktumban, amelynek mesterkélt voltát a Csehszlovákia és Magyarország gazdasági viszonyát tárgyaló előző tanulmányomban mutattam ki. A kis-entente gazdasági akciója ezideig úgyszólván más gyakorlati eredménnyel nem járt, minthogy kiváltotta az olasz kormány ellen-akcióját, amely az 1934. március 17.-i római egyezményben nyert megvalósulást. Ezt a paktumot a kis-entente szövetség ellenképének tekinthetjük. Általa ugyanis az Olaszország, Ausztria és Magyarország közt eddig minden különösebb erőszakoltság nélkül fennálló szoros gazdasági kapcsolatok politikai megpecsételést nyertek, ami már magában véve is mutatja a két gazdasági paktum ellentétes természetét és várható eredményeit. Nem kivánunk foglalkozni itt a római hármas 'szövetség politikai jelentőségével, tisztán gazdasági szempontból vizsgáljuk a paktumot. Az egyezmény értelmében a: szerződő felek elsősorban az érvényben levő megállapodások bővítésével igyekszenek a kölcsönös kivitelt megkönnyíteni és gazdasági életük kölcsönös kiegészülésést fokozni. Az egyezmény a Brocchi-rendszer keretében különleges szállítási árengedmény és hitelrendszer révén teszi lehetővé, hogy fuvarkedvezményekkel és hosszabb hitelnyújtással az osztrák és magyar exportőrök előnyösebb helyzetbe kerüljenek más országok kereskedőinél anélkül, hogy ezek az előnyök más államok részéről a legtöbb kedvezmény elve alapján követelhetők lennének. Magyar szempontból a paktum legjelentőseb része a három kormány azon elhatározása, hogy mindent megtesz azon nehézségek elhárítására, amelyek Magyarországot a gabonaárak eséséből érik. Ezt annál is könnyebben vállalhatta Ausztria és Olaszország, hiszen e két ország évente kb. 12 millió mázsa búzát importált. így Olaszország a paktum megkötési évének július 15.-én életbeléptetett szerződés alapján 1 millió mázsa búza fix és a világpiaci ár feletti áron való átvételére kötelezte magát, további 1 millió mázsára pedig opciót szerzett oly megegyezéssel, hogy amennyiben nem élne ezen jogával, pénzügyi támogatással fog hozzájárulni a meg nem vásárolt búzamennyiség, másutt való értékesítéséhez, ami svájci viszonylatban több ízben meg is történt. A római egyezmény olasz vonatkozásban teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ausztria és Magyarország jelentősen növelte Olaszországgal való forgalmát. Magyarországnak Olaszországba irányuló kivitele 1933-ban 1933-hoz képest értékben 92%-al nőtt, míg az onnan való behozatal csak 40%-al. Osztrák viszonylatban ellenben nem volt kedvező hatása, maga után vonta az Ausztriával való gazdasági kapcsolataink gyors megromlását. Ez azonban voltaképen nem a római egyezmény eredménye, hanem az 1933. január 1.-én életbe helyezett és 1:1.5 arányt megállapító kereskedelmi szerződéssé, amelyet a róma paktum csak megerősített. A római egyezmény haszonélvezője kétségkívül Ausztria, mint ahogy ezt az osztrák külkereskedelemnek a római paktum másik két államával való alakulását feltüntető IItáblázatunk mutatja. II. Tábla. a) Behozatal: Olasz- MagyarÉv Összesen országból országból Mindkettőből Mill. S index* Mill. S index* Mill. S index* Mill. S index* 1933. 1,148.1 100 51.5 100 134.5 100 186.0 100 1934. 1.152.8 100 49.6 95 129.1 96 178.7 96 1935. 1.206.2 105 57.4 111 115.0 86 172.4 92 1936. 1.249.2 109 59.0 114 118.3 88 177.3 95 1936. I. félév 591.1 — 29.8 47.2 77.0 _ 1937. 77.0 I. félév 717-0 — 37-8 — 68.3 — 106.1 — b) Kivitel: OlaszMagyarÉv Összesen orszá gba orszá gba Mindkettőbe Mill. S index* Mill. S index* Mill. S index* Mill. S index* 1933. 774.7 100 86.8 100 76-9 100 164.7 100 1934. 857.0 111 91.3 105 98.3 128 189.6 116 1935. 895-0 115 127.4 146 96.3 126 223.7 136 1936. 951.9 123 129.4 149 944 123 223.8 136 1936. I. félév 458.1 75-7 — 40.3 — 116.1 — 1937. I. félév 572.7 — 78.5 — 49.6 — 128.1 — * Indexszám — 1933. 10