Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 11-12. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. II. [r.] Ausztria és Magyarország

Míg ugyanis az összes osztrák behozatal értéke 1933.-hoz viszonyítva 1936-ban 9%^al nőtt, addig ugyanezen idő alatt az Olaszországból és Magyaror­jszágból behozott áruké 5%-al, sőt Magyarországgal szemben 12%-al csökkent ugyanakkor, mikor a Ma­gyarországba irányuló kivitel 23%-al nőtt és az olasz­országi 49%-al. Ausztriával szembeni helyzetünk az előírt arány­nak megfelelően mind kedvezőtlenebbé alakul. 1935­ben már 1:1.14 lett az arány és 1936-ban is csak l:2-re emelkedett. Ha így alakul ia jövőben is a helyzet, ön­magától megvalósul az osztrákok azon néhány év előtt kormányunk részéről erélyesen viszautasított követelése, hogy a forgalom a két állam közöt 1:1 arányban bonyolódjék le, holott Magyarországnak létérdeke kereskedelmi mérlegének Ausztriával szem­benvaló állandó aktívája, már csak azért is, mert kü­lönben nem tudná fedezni az Ausztriába irányuló idegenforgalmának erős paszivitását. III. Tábla. a) A főbb árubehozatal Ausztriából ezer pengőben Árucikk 1929 1931 1933 1934 1935 1936 Fa, nyers és meg­munkált 13.261 6.449 12.047 17.024 15.058 16.330 ebből: bárdolt és fűrészetlen 9-962 '5-362 10.072 12.763 10-819 11.989 Papiros és papirosáruk - 19-464 16.462 13.959 16-572 14.589 15.940 ebből: papíros ... 13.343 9.967 9-920 10-021 8.928 9.270 Nyersfémek 2.412 2.146 1-615 4-454 3-409 2.395 Nyersbőr 2.379 1.252 752 2.598 1.943 1.755 Gyapjúfonál 5.303 L516 2.571 2.708 4-081 1.487 Rongy 267 209 786 1.601 1.266 1.459 Égetett szóda 272 34 532 L544 2.457 2.529 b) A főbb magyar árukivitel Ausztriába ezer pengőben Árucikk 1929 1931 1933 1934 1935 1936 Búza 40.932 19-969 13-926 27.674 19.176 24.669 Vágó- és igásállat.. 71.682 34-790 28.693 20.088 25.582 22.910 ebből: sertés 38-597 16-545 20.099 13.782 20.118 18.574 Baromfi 17.611 20.709 9-698 7-960 6.762 5.854 Liszt 68.587 22.343 6-568 8-876 9.444 5.212 Rozs 11.073 7.856 1.097 2.630 1.803 4.806 Friss gyümölcs 7-453 5.400 3.775 2 863 1.220 4.293 Tojás 7.933 7.111 5.627 4.996 3.311 2-345 Fenti táblázatunk, mely Ausztriával való áru­forgalmunknak főbb cikkeit tünteti fel, jól mutatja, hogy míg Magyarország minden eszközt felhasznál arra, hogy fa-, papírosszükségletét Ausztriából sze­rezze be, addig Ausztria, különösen a kiviteli főcik­künknek, a búza és a sertés árai kapcsán felmerülő nézeteltérések révén mind jobban csökkenti mérlegé­nek passzivitását és ezzel kapcsolatban százalékos ré­szesedését is kivitelünkben, mely az 1920. évi 61 és az 1923. évi 44%-ról 1936-ban már 17.1 %-ra csökkent le. A kapcsolatok e kedvezőtlen alakulása: ellenére is még mindig igen nagy szerepet játszik Ausztria kül­kereskedelmünkben, hiszen csak 1935-ben engedte át Németországnak vezető helyét behozatalunkban és kivitelünkben egyaránt és azóta is második helyen áll. Ha ezáltal érthetővé is tesszük, hogy magyar részről még kedvezőtlen forgalomalakulás mellett is miért fekszik súly az osztrák külforgalmon, nem magyaráztuk meg Ausztriának a magyar árukkal szemben tanúsított különös elzárkózó magatartását. Osztrák részről magyarázatként főként a vásárlóké­pesség csökkenését és ezáltal a fogyasztás viszaesé­sét, valamint a kerekedeimi mérleg paszivitását hoz­zák fel. Ez azonban nem fogadható el érvként, amint az alanti (IV.) táblázatunkból is kimutathatjuk. IV. Tábla. Ausztria gazdasági kapcsolatai a római egyezmény államaival és a többi középelrópai állammal. a) Behozatal (az összbehozatal c/r-ában) Állam 1929 1932 1933 1934 1935 1936 Magyarország 10.0 9.8 11.8 11.2 9.5 9.4 Olaszország 3-8 4-9 4-4 4.3 4-8 4.7 Németország 21-0 20-0 18-7 17.1 16.6 16.8 Csehszlovákia •• 18.1 15.3 13-7 13.7 12.8 11.5 Románia 3-9 5.8 4.6 5-6 7.0 8.1 Jugoszlávia 4.1 7-8 9.2 8-5 6.8 6-1 b) Kivitel (az összkivitel %-ában) Állam 1929 1932 1933 1934 1935 1936 Magyarország 7.5 9.3 10-0 11.5 10-8 9.8 Olaszország 9.6 9-9 11-3 10.6 14-2 13.6 Németország 16-5 16.5 15.1 15-9 15-6 16.1 Csehszlovákia 13-5 10-6 7.8 7.5 7.1 7.4 Románia 5.1 3-4 5-8 6.3 6.2 7-0 Jugoszlávia 7-8 7.6 7-2 6-2 6.1 5.1 A magyar kivitel viszafejlődésével szemben a déli agrár államok részesedése ugyanebben az időben az osztrák behozatalban jelentősen emelkedett. Hasonló­képpen nőtt az osztrák behozatalban a távoli, jóvalu­tájú államok, különösen Nagybritannia, Belgium, Hollandia, Brit- és Holland-india, továbbá Argentína, Ausztrália jelentősége, amely világosan mutat rá az osztrák-magyar kereskedelmi forgalom hanyatlásá­nak az önellátásra való törekvés melletti legfőbb okára: a kötött gazdálkodás által előállott új hely­zetre. Bár Ausztria két év óta gyakorlatilag már fel­hagyott a deviza gazdálkodással, mégis az általános kötöttség miatt neki is érdeke a nemes valuta szer­zése. A nemesvaluta utáni vadászat hatása alatt nap­jainkban a földrajzi tényezők keveset számítanak. Az exportrádius növekszik a közgazdaság legelemibb tétele, a gazdaságosság elve ellenére is, amelynek az egész világ külkereskedelmére gyakorolt káros hatá­sát még csak erősítik a világszerte s Ausztriában fo­kozódó mértékben tapasztalható autarkiás törek­vések. A világ kereskedelmi politikájának gyökeres vál­tozása nélkül a jövőtől sem várható lényeges javulás­Bármilyen nagy kedvezményeket is biztosítsunk Ausztria részére a többi államok hátrányára fa, pa­pír, pamut-, gyapjúfonal-ellátásunkban, Ausztria nem viszonozza ezt azáltal, hogy agrárkivitelünknek piacot biztosít. Sőt ellenkezőleg, mezőgazdaságvédő politikája minden eszközt felhasznál arra, hogy az agrár önellátást elérje. Míg az osztrák árúk részére engedélyezett magyar kontingensek rugalmasak, ad­dig az agrár-termékeink részére biztosítottak a leg­jobb esetben stabilok, fejlődésüket nemcsak a belföldi mezőgazdasági termelés fejlődése gátolja, hanem a déldunai államok agrárversenye is. „A magyar-osztrák viszony alakulása az utolsó esztendőkben a külkereskedelmi tévelygések lánco­lata, amely mutatja miként lehet két földrajzilag, történelmileg, természetileg összetartozó, gazdasági­lag egymásra utalt és egymást kiegészítő országból, két egymással vetélkedő, egymással versengő gaz­dasági területet formálni", — irta a római jegyző­11

Next

/
Thumbnails
Contents