Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 10-11. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. I. [r.] Csehszlovákia és Magyarország

Magyar-Osztrák tudományos társaság A magyar s osztrák kapcsolatok kimélyítését hivatotton szolgálja társadalmi téren Budapesten a Magyar-Osztrák Társaság. Előadásokat, összejöveteleket, nagyobbszabású ünnepségeket rendez s működése a Bécsben székelő Osztrák-Magyar Társasággal kerek egészet képez. Gazdasági téren is a kölcsönös kapcsolat jeleit látjuk. Az élet örök törvényei utat törnek s mindtöbb egyezmény lyukgatja át az elzárkózásnak s az autarch elgondolásoknak a tanát. Tudományos téren is az érdeklődésnek mindinkább erősödő jeleit látjuk. S ezt most már nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt, ápolni, támogatni kell. E sorok írója, amidőn ez év augusztusában a bécsi rádióban előadást tartott a „Magyar fiatalság és Ausztria" címen, összefoglalta mindazokat a szellemi áramlatokat, műveket s közírókat,, tudósokat, akik e téren már munkálkodnak, felhasználta az alkalmat s ugyanakkor az osztrák publicisztika mértékadó tényezőivel közölte egy magyar-osztrák tudományos társaság megalakulásának gondolatát, —< mindenütt a legmelegebb rokonszenvvel találkozott. Mi volna e Társaság célja? összefoglalni mindazokat, akik Magyarországon az osztrák problémák iránt érdeklődést tanúsítanak s e téren publicisztikailag s tudományosan munkálkodnak. Tudjuk, hogy az államközi politikai kapcsolatok formákhoz vannak kötve, merevek. A társadalmi élet eseményei hatásosak, a maguk pillanataiban talán magas hőfokúak, de aztán ha elmúltak, elhomályosodnak. A dunai népek életében, elsősorban Magyarországról és Ausztriáról szólva, állandó kapcsolatnak kell létrejönnie. Ez pedig csak a népek, a közvélemény' rokonszenvén, érdeklődésén s az egymás megismerésének vágyán alapulhat. így találhat csak egymásra a két nép lelke s csak a közvélemény erejéből fakadhat egy állandó, elmélyült s őszinte baráti vonzódás. Az ilyen egyesülés kidtúrmunkát s ezzel az érintkezésnek differenciáltabb útjait akarhatja: pozitív munkával törekedni a megismerésre s a megismertetésre. összegyűjtené mindazokat, akik már eddig is foglalkoztak e kérdésekkel, ösztönzően hatna további munkásságukra s igyekezne felkelteni újabb kutatók érdeklődését. Természetesen ez nem lehet generációs szervezkedés- Miután azonban az utóbbi években leginkább a fiatalabb nemzedék tagjai foglalkoztak e problémakörrel, főbb céljai közé tartozik ennek az új gárdának\ a tömörítése s mári az ifjúság mozgalmi erejével is, ennek az iránynak lendületet; friss hangsúlyt s új szempontokat adni. Praktikus célokat is betölthet. Azáltal, hogy a kutatóknak személyes összeismerkedését lehetővé teszi, módot ad, hogy egymásnak útbaigazításokkal segítségére legyenek, témáikban ne legyenek ütközések s végül, munkamegosztás alapján nagyobb, együttes munkáK is napvilágot láthatnának. Ki kelt építeni a kapcsolatokat az osztrák publicisztikával s tudományos élettel. A megi)tduló kölcsönös munkálkodásnak központja volna. Számontartaná a jelentős osztrák folyóiratokat s egyrészt a magyar s osztrák orgánumok között igyekezne kapcsolatokat teremteni, másrészt osztrák folyóiratokhoz ajánlhat ma gyar munkatársakat, hozzánk pedig osztrákokat. A tudomány s a publicisztika a folyóiratokban lélegzik, fejlődik, virágzik st így a kölcsönös kultúrmunkának egyik legjelentősebb eredménye volna ez a kezdeményezés. Lehetővé teheti a kölcsönös szakelőadások tartását. Magyar előadók Bécsben, osztrákok Budapesten volna egy távolabbi pont. Ezt megelőzhetné egy nagj) előadássorozat Budapesten, melynek keretében magyar előadók minden oldalról megvilágítanák az új Ausztria, szellemi, szociális, gazdasági s társadalmi képét. Megalapítása után egyik első dolga volna, hogy Bécsben kezdeményezze egy ugyanilyen, intézmény létesítését, hogy osztrák részről is megin áldhasson a munka, m ásrészt pedig ha magyar kutatók mennek Ausztriába, ne meddő kereséssel fecséreljék erőiket, hanem ide fordulhassanak szakszerű felvilágosításért. A Magyar-Osztrák Tudományos Társaságnak mozgékonynak s rugalmasnak kell lennie. Nem szabad azonban feladnia a tudojnányosság igényét.^ Tagsága nem jelentkezés, hanem meghívás alapján töltetnék be. Taglétszáma nem szükséges, hogy zárt legyen, de viszont minden tagnak kötelessége székfoglaló tartása. A Magyar-Osztrák Tudományos Társaság megalakulása ej gondolatmenet alapján a tanácskozások stádiumában van s amikor a közeljövőben annak végleges megalakulásáról fogunk számot adhatni, véljük, hogy a dunavölgyi gondolat épületét alapjában erősítettük meg. Riegler Imre dr. 14