Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 10-11. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. I. [r.] Csehszlovákia és Magyarország

A kitört vámháborúban azonban Magyarország továbbra is kedvezőtlen helyzetben volt. A szerződés megszűnése után a cseh áruk ugyanis, bár rájuk az eddiginél nagyobb autonóm vámtételek kerültek alkalmazásra, a többi államok cikkeivel egyenlő feltételekkel léphettek fel a magyar piacon, amivel szemben Csehszlovákia a magyar gabonaneműekre, lisztre, állatra, zsírra nem az autonóm vámtételeket léptette életbe, mint a többi ország odairányulói kivitelénél, hanem a maximális vámokat, amelyek természetesen a magyar agrárexportot lehetetlenné tették. A vámemelés illusztrálására és a magyar áruk hátrányos elbírálásának megvilágítására szolgáljon a következő (II.) táblázat, mely a magyar árukra 1930. december 15. előtt, majd után kivetett (maximális) vámokat tünteti fel Kc-ben, míg a táblázat 3. oszlopa a Csehszlovákiával szerződéses viszonyban álló államok áruit terhelő szerződéses (minimális) vámokat tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a magyar-cseh szerződés életbelépte alatt a magyar állatok kedvezményes darabvám alá estek és így ezt félreértések elkerülése végett nem is közöljük. II. tábla. Vámtétel csehkoronában (100 kg) Árucikk 193°- dec-15" előtt 1930- dec-15 • után magyar maximális minimális Búza 30— 85.— 55.— Rozs 38— 106— 88.— Liszt 70— 195.— 145.— Ökör darabvám 260— 116—204 Bika „ 260.— 116—204 Tehén „ 240.— 102—178 Növendékmarha „ 210— 93—167 Borjú „ 210— 93—167 Zsírsertés (120 kg-nál db-ja nehezebb) „ 573.— 80—140 Már a táblázat által feltüntetett többszáz százalékos vámemelés is lehetetlenné tettei volna a magyar agrárexportot, aminek bekövetkeztét mégjobban bebiztosította a búza- és lisztkeverési törvény, valamint nagyszámú beviteli tilalom, stb. életbelépte. Nem meglepetés tehát a Csehszlovákiával való külkereskedelmi forgalmunk nagymérvű összezsugorodása. Ez, mint az I. táblázat is mutatja, különösen a kiviteli oldalon igen jelentős, aminek oka az, hogy a fentebb ismertetett csehszlovákiai retorziók sokkal hatásosabbak voltak a magyarokénál- A magyar vámtarifa ugyanis nem tartalmaz vámháború esetére szánt harci vámokat, mint a csehszlovák és így a cseh árukat csak a szerződéses vámoknál mintegy 15—30vf-kal nagyobb autonóm vámtételek terhelték, mellyel néhány áru meg i« tudott küzdeni. A behozatali tilalmak hatásos fegyveréhez viszont csak óvatosan nyúlt a magyar kormány, részben, mivel: nem akarta a viszonyt elmérgesíteni, részben, mivel néhány nyersanyag kedvezőbb behozatalát akarta továbbra is biztosítani. Ez magyarázza, hogy a behozatal kisebb mértékben esett. A Csehszlovákiával való külkereskedelmi forgalmunkban a főbb cikkekben bekövetkezett esés méreteiről a következő (III.) tábla számol be (az összkivitel é^s behozatal adatait az I. tábla tartalmazza). ) • III. tábla. a) A főbb árubehoztal Csehszlovákiából ezer pengőben Árucikk 1929. 1930. 1931. 1933. 1935. 1936. , Gyapjúfonal 6.098 5.361 3.108 1.087 310 52 1 Gyapjúszövet 12.353 11.005 850 377 60 158 jf Pamutszövet 30.577 23.377 2.607 728 99 1781 Pamutfonal és cérna 6.951 3.564 915 225 29 4G|| Nvers- és megmuri- H kált fa 47.199 34.423 4 208 5 505 6.334 8.027H Szén 31.616 24.331 13.874 9.778 2.798 4.442H b) A főbb magyar árukivitel Csehszlovákiába, ezer pengőben Árucikk 1929. 1930. 1931. 1933. 1935. 1936. Vágó- és igavonóállat 46.787 37.606 3 088 3.738 5.369 6.074 Ebbő'i: sertés ... 35.605 26.878 2.875 3.659 4.838 5.112 Gyümölcs 5 876 3.457 458 471 266 1.020 Búza 29.439 23.694 260 3.615 — — Liszt 21.799 24.548 11 381 — — Tengeri 8.303 7.461 92 — — — Bor 3-279 4.250 25 512 451 518 Természetesen a Csehszlovákiával való jorgalom esésében jelentős szerepe volt a világválságnak, illetve az ezzel kapcsolatban világszerte beköszöntő valutáris korlátozásoknak is, amelyek a világ-külkereskedelmi forgalom visszahúzódásával karöltve a magyar külkereskedelmet is nagyban csökkentették, bár —mint az alábbi (IV.) támla is mutatja — a Csehszlovákiával való külkereskedelmi forgalmunk csökkenése messze úlszárnyalja mindkettőétIV. tábla. Világ- Összmagyar Csehszlovákiával külkeresk. külk. forg. való külk. forg. Év index* mil'i. P-ben Index mill. P-ben Index 1929. 100 0 2.102 100 0 399 100.0 1930 81.6 1 735 82.6 326 81.5 1931. 61.9 1.110 52 7 73 18.3 1932 47.2 663 31.6 57 14.3 1933 47.2 704 33.5 60 15.0 1934 50,7 749 35.7 44 11.1 1935. 54.1 854 40.7 40 10.0 1936. 59.4 940 44.8 42 10.5 * Institut für Konjunkturforschung, Berlin, adatai. Míg tehát 1934-ben a világ-külkereskedelmi forgalom a felére és Magyarországé majdnem harmadára zuhant, addig a Csehszlovákiával való, a szersződésnélküli viszony következtében egykilencedére. A kereskedelmi kapcsolatok megszakítása e két gazdaságilag egymás kiegészítésére hivatott ország között súlyos veszteségekkel járt) mindkét államra nézve, de 1935-ig mégis csak időnként kötöttek kezdetben clearing, majd később kompenzációs árucsereforgalmi egyezményeket, rendszerint a konkrét szükségnek megfelelően egyes árucsoportokra vonatkozóan. A cseh kormány nem is fektetett néhány évig súlyt a magyar piacra, ami arra vezethető vissza, hogy igen bízott a kisantant gazdasági szövetség sikerében, amely hosszas vajúdás után, 1933 februári, majd 1934 januári paktumokban nyert megvalósulást. A tervezett együttműködés alapját Csehszlovákia szenének, Jugoszlávia ércének és Románia földolajának kicserélése képezte volna az agrártermékek átvétele mellett. De, amint előrelátható volt, nem járt sikerrel. A két agrárállam gazdasági struktúrája annyira egyenlő, hogy itt a különben is igen csekély forgalom emelkedése nem volt várható. (Románia behozatalában 1935-ben Jugoszlávia 0.6, míg kivitelében 1.1%-kal részesedett mindössze). Különben; is Romániát érdekei inkább Németország és Olaszország, míg Jugoszláviát Ausztria és Olaszország felé taszítják, mintsem Csehszlovákiához. De nem másként áll a helyzet Csehszlovákiával szemben sem. Mint alanti összeállításunk (V. tábla) mutatja, Csenszlovákiának sokkal nagyobb érdeke Magyarországgal, Ausztriával és Németországgal együttműködni, amit az utolsó normális év (1929) adatai igazolnak, amikor Csehszlovákia háromszorannyi .osztrák és magyar árut vett át, mint a másik két kisantant államtól, Németországtól pedig hatszorannyit. 12