Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - Alkotmányjogi problémák. Az államfő

den olyan szempontot, ami az emberi gyengéből érthető felesleges viszálykodást, vagy meghasonlást eeedményezne. Ha az ország kormányzójának lemondása vagy halála olyan Időpontban következne be, amidőn a rex legitimus még mindig akadályozva volna uralkodói tisztének gyakorlásában, úgy nádor nemlétében az álamfői teendőket továbbiakig automatikusan Magyarország hercegprímása egyedül lássa el. Az esztergomi érsekség alapításától kezdve, egészen napjainkig e méltóság viselője primás, iXVIH. század elejétől kezdve hercegprímás is, kinek magas közjogi méltósága nemcspk az egymást követő századok jövő és távozó nemzedékei előtt egyaránt ismeretes, hanem a római anyaszentegyház előtt is — mint azt az Oservatore Romano Csernoch János bíboros halála alkalmából is kifejezésre juttatta — elismert. Nem vitás, hogy Magyarország hercegprímása az ország kormányzója után manapság az első magyar közjogi méltóság. Több, mint háromnegyedszázad magyar primás legtöbbje alig néhány kivétellel, e magais közjogi mléltóságból eredő kötelességét azáltal vélte teljesíteni, hogy a maga hathatós erkölcsi súlyával befolyást gyakoroljon az ország kormányzásának megkívánt nyugodt menetére, ha pedig ez meg volt zavarva, az egyensúly érdekében közvetítsen a nemzet és a király között . > Napjainkban valóban a Gondviselés jóvoltából Sión ormán egy olyan férfiú áll, aki felekezetre való tekintet nélkül minden magyar ember előtt egyaránt tisztelt és becsült egyéniség. Neve az ország területén túl is tiszteletben tartott s talán nem vétek a tárgyi igazság ellen, ha azt állítom, hogy még Bakócz Tamást is beleszámítva, aligha volt az országnak világviszonylatban is olyan nagy súlyú prímása, mint aminő Serédi Jusztinián. Hívó szavára a Szent Imre ünnepségekre a világ minden részéről idesereglettek a zarándokok. Ez talán a jelek szerint még sokkal nagyobb mértékben fog megismétlődni a Szent István évben. Az eucharisztikus kongresszusnak Magyarország részére való megszerzésével rátette közel évtizedes működésére a nagyszabású kupolát. Ama szerencsés helyzetben lévőnek mondhatjuk tehát magunkat, hogy az ország kormányzója mellett és után van egy kimagasló közjogi méltóság, amelynek betöltője még csak növeli a magyar primátusságnak közel évezredes súlyát és tekintélyét-.. A tekintély egyszersmind a tradíció ápolása is. S bár e fejtegetésben csakis magyar probléma foglalkoztatott, befejezésképen 'pillantásunk a haza határain messze túlra: a formában úgy, mint lényegben egyaránt tökéletes angol királykoronázásra esik. Joghallgató koromban — alig két évtizeddel ezelőtt — úgy hangzott a szózat a padok közt ülőkhöz, hogy két történelmi alkotmány volt a földkerekségen; az egyik az angol, a másik a magyar. S ha mi ettől a beállítástól a francia foradalom óta egész napjainkig sokban el is tértünk, mégis akkor, amikor a nemzet a közelmúltban a diktatúra vagy alkotmány közötti válaszúton állt. félreérthetetlenül' az utóbbi útját jelölte magának követendő irányul. Manapság nálunk nem a diktatúra és az alkotmány a választandó vagy-vagy, hanem a történeti, vagy 'a chartális alkotmány. A ragyogó angol példán kívüb a magyar alkotmányfejlődés története is azt mutatja, hogy jelenünk bonyodalmaiból a legbiztosabb kivezető eszköz — a történeti alkotmányhoz való teljes visszatérés. Thewrewk TPallaghy Attila dr. Ausztria megújhodása Dr. Schuscbnig Kurf beszédei. (Wien : Bundespressediensf) Ezek a beszédek igazolják a kancellár munkásságát. Nem pusztában elhangzó szavak, hanem minden egyes beszéd tartalmánál és nagyszerű állambölcselői tehet•-'généi fogva az uj Ausztria konszolidációjának iránytűje. A rendiség kialakítása nagy lépésekben haladt előre, olyannyira, hogy az első rendi választásokat Vorarlberg tartományban már meg is tartották. A gazdasági talpraállás, a katonai egyenjogúság és ezzel kapcso. látböjn a védkötelezettség bevezetése, mind, a kancellár beszédeiben lett előbb lefektetve és nemsokára rá megvalósítva. A külpolitikában megtartották az irányt a római jegyzőkönyvek alapján. A Dunavölgyének f~en<!<'z'~e, Németországgal való viszonyukban a feszültség enyhítése mind Schusdhnigg kancellár ékesszólásában hirdette Ausztria bel- és külpolitikai újjáalakítását, 18 beszéd teljes szövege, melyek az Uj Ausztria, a rendi alkotmány, a belső béke, a koncentráció, az általános védkötelezettség, tisztaság és tiszta kéz. család, ifjúság és h?;za, erény és jellem, Ausztria küldetése. Béke és barátság, Ausztria és az európai gazdasági krízis, a római! egyezmény, a, Dunaprobléma, Ausztria és a Németibőrodalom címen hangzottak el. A könyvből meg;smerhetjük AuJsztria elmúlt esztendejének minden nagyobb eseményét: hasznos munka mely! bizonysága annak, hogy Ausztria lépésről-lépésre halld azon az uton, melyet a józan é?z és az államérdek megkíván. (Kertész János dr.) 18 Ifj. dr. Gergely Ernő Magán- és büntetődevizajog (Szerző kiadása, 1936. 518 old.) Hat éve lesz rövidesen etnnak, hogy a magyar kormány a hirtelen akuttá vált nemzetközi válság hullámverései között kényszerűíve volt egy állandóan pass-ziv kiskereskedelmi' — és már-imár felbtorult fizetési mérleg nyomása következtében az ellső devitzaforga'mat korlátozó szükségrendeleteket kibocsájtanii. Az események torlódásában azóta sürün követték egymást ezek a rendeletek, melyek iá] gyors rendezés követelményének hatására nem tudtak természetesen egy szerves egésszé, egy szorosan átgondolt zárt eszmekörré összeforrni; az ország nyersanyagellátásának biztosit ása egyik o1 dalom, másrészt a piengö nemzetközi értékállandóságának megóvása úgyszólván egyedül az az eüy, mely (az ös&ztekuszáltnak látszó, egymásit keresztül-kasul hálózó szabályokból kielemezhető. A gyakorlati' életinek igen nagy szolgálatot tett a szerző^ amikor terjedelmes művét sajtó alá bocsájtotta, mert ez a nagy szorgalommal felépített munka laz első, meüy szemléltető csoportosítással, 'szeMfemes beosztásával megközelíthetővé teszi m egész anyagot. A könyv kiemelkedő részei a külön fejezetekben taglalt magánjogi- és büntetőjogi! szabályok, azj élesen részletezett bírói gyakorlat ^Ismertetése s az eredeti szövegükben közzétett források. Kiegészíti mindezeket a különböző hatóságok előtti eljárások ismertetése. Dr. Gergely hangsúlyozza munkájának gyakorlati céljait, de megállapíthatjuk, hogy könyve nagyon hasznos segédeszköz lesz azok számára iá;, akik a mai kötött viszonyok lazításával a szabad forgalom helyreállítása jránt folytatnak tevékenységet s ezért elsősorban a tényleges helyzetet akarják* megismerni amint az a jog tükrében jelentkezik. Riegler Tibor dr.