Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A dunai tengely

a nagyhatalmak egyetértő állásfoglalására kevés ,a kilátás, a dunai megoldás útja nem a nagyhatalmak távoli kancelláriáin keresztül visz, hanem a dunai államoktól a dunai államokhoz, vagyis önmagunktól önmagunkhoz. Nem kell ideális megoldásokat keresnünk, hanem azokat, amelyek gyakorlatilag a legkönnyebben megvalósíthatók és leggyorsabban a célhoz vezetnek. Ki indulunk abból, hogy a dunai államok egyike a Népszövetség rendszerét elismeri és hogy ez az egyetlen szerv, amely valamennyi dunai államod magában foglalja. Helyénvaló volna a kezdeményezést a Népszövetség keretén belül megkísérelni és erre a célra különösen alkalmasnak mutatkozik a Népszövetségnek az Európai-egység tanulmányi bizottsága (Commission d'Étude pour l'Union Européenne), mivel annak szervezete lehetővé teszi, hogy olyan államok is részt vegyenek a tárgyalásokon, amelyek egyébként nem tagjai a genfi intézménynek. 'Az Európai egység tanulmányi bizottságán belül a dunai államok és az érdé-kelt nagyhatalmak a legsürgősebb teendőikre nézve megállapodhajtnának, a dunai államok ebben a keretben megalakíthatnák az érdekéikkel kizárólag foglalkozó dunai albizottságot. Ez a dunai albizottság mindenekelőtt szorgalmazhatná azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek teljesítését, amelyeket egyes nagyihatalmak a dunai államok tekintetében a Strésaí konferencián vállaltak. A követendő eljárás körülbelül ez volna: 1. A hlat dunai állam szakértőiből alakult bizottság vizsgálná azoka|t| a lehetőségeket és módozatokat, melyek a Dunamedence gazdasági összeműködését szolgálják. 2. A Nemzetek Szövetségének nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozó osztálya (Section des Relations écoomiquies de la S. d. N.) folytatná és az 1931-1937. évekre vonatkozóan kiegészíthetné azt az adatgyűjteményt amelyet a dunai államok helyzetéről a stresai konferencia elé terjesztett.' 3. Az érdekelt hatalmak megalkotnák azt a pénzügyi alapot, (Fonds de normalisation financiére), melyem á strezai konferencia a dunai államok valutaberendezése céljából kilátásba helyezett s amelynek szervezete és alapszabályai időközben megállapítottak. 4. A:z érdekelt hatalmak elismernék a dunai állaA legújabb kor világtörténete Irta : Ballá Antal (Bp, Kir. Magy, Egyetemi Nyomda, 1937. 609 1. III, kiad.) Az igényes magyar olvasóközönség ritkán jut olyan művekhez, menyek amellett, hogy összefoglalnak, nem vilselik több kötet hosszadalmasságát s terhét, hanem röviden s alaposan világítják meg tárgyulk)at. Természetesen nem tagadható, hogy a gyökéit'g való behatolásnak egyik szükségessége a részletes előadás; ám aki a lelki, íoílyamatokat s a főbb vonásokat keresi s kézikönyvéi többet akar az nagy örömmel üdvözli a Ballá művéhez hasonló írásokat. Kezdőpontja a XVIII. század vége. Minden ruagykjépűségtöl menten teszá érthetővé Humboldt, Constant korszakot megrázó hatását s egy mesteri kézzel sűrített bevezető fejezettel adja meg a következő két emberöltő karakterőt. A legújabb kor történetét 1871-ben kezdi. Az imperializmus korának nevezi ezt s egyenként adja elő a nagyhatalmak, majd pedj'lg a Msebb államok történeteit. Angjolorszálg, Viktória, Gladstone, VII. Edward vonalában halad, Németországban Bismatrk s Bülow, Franciaországban az új alkotmálnyj, 'Dreyfus pör, az egyházpolitikai' harc, az osztrákmagyiatr monarchiában a parlamentáJás kormányzás nehézmok regionális vámpreferenciális rendszerét, úgy ahog / azt a római paktum kezdeményezte és abban a szövi gezésben, amelyben az a legutóbb létrejött északamei' kai csehszlovák kereskedelmi szerződésben utat talál! Ezek a kezdő rendszabályok még nem hoznák létre a dunai államok regionális rendszerét, de alapj; vethetnék meg olyan fejlődésnek, amely fokról fokr i a gazdasági élet más tereire kiterjesztve biztosíthatná a békés együttélést és a gazdasági boldogulást a Duna medencéjében. A Dunamedence békéje azonban alap köve Európa újjáépítésének, mihelyt ezen a fájó ponton a sebek begyógyulnak, a regionális összefogás Euuópa többi részeivel is valóra válhat, A dunai tengely kialakítása Magyarországnak 'el sőrangú érdeke. E célból Magyarországot elsősorba olyan erőtényezővé kell tenni, hogy a tengely biztoi ságának támasza legyen. A kezdeményezés szerep, t nekünk kell magunkhoz ffagadnunk. Nem szabad b-i érnünk annak a fatalisztikus tételnek hangoztatásával, hogy mi ráérünk, mi várhatunk, mivel nélkülünk amúgy sincsen dunai kibontakozás. Amennyire ig; az, hogy Magyarország nélkül nincsen dutnamenti ujj; szervezés, annyira áll az is, hogy szervezett Dunamedence nélkül nincsen életképes Magyarország, csupán egy pángermán és pánszláv erők koncentrikus nyoma sának kitett országosonk. A Dumamedence ujjárendezése, a rokonsiorsu és azonos végzetü dunai népek .szerves összehangolása, a dunai országok gazdaságii kulturális és politikai ös szefogása minden más imperialista befolyással és U gen uralmi szándékkal szemben, ez a magyar polith igazi feladata, ez a magyar nemzet létérdeke. Lehet, hogy a dunai gondolatnak ilyen megvalósítása még egy ideig várat magára, lehet, hogy a m; nál nagyobb Ínségre és több szenvedésre van még iszükség, hogy a hatalmi tényezők a dunai gondolat felkarolják, de ez nem változtat azon a ténven. hogv egyedül az egységes Dunamedence az a keret, amelyben a magyar nemzet történelmi elhivatottsága, állami szervező ereje és kulturális fejlettsége szerint érvényosüllhlet. Az ilyen dunai kibontakozás azonban nem is szűken magyar ügy, hanem európai probléma, megvalósítása a magyarság európai hivatása. Hantos Elemér •^•••MMMHM^MMMiTirW1' ségei (Ausztriában), a szabadelvűpárt s munkapárt (M gyarországon); Olaszországbaín Crdspi, s Sonnino, Oroszorszá | baji II. Sándor cár reformjai, az 1905-ös forradalom, mindazok a jegyek, melyek legkiemelkedőbbek. Ez a kor 1914-lig- tart. A tengeileritúV. állaimiok, egy*:ti földrésizelk is megvilágítást nyernek s e nagyvona'uan fel rajzolt több,, mi|nt 250 oldalas töririnetii alap után rátéi a világháború előzményeire s a világháborúra. A legnagyobb érdekkel, bír harmadik nagy fejezete: ,4 békekötés után. Itt már eltünnlek az egyes országhat ÜT s a tendenciák állnak egymás mellett s egymással szembon. Nyuiat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa, Amerika és Ázsia. Mennyivel többet rejt magába s sejtet e tagozódás. .. Jelez egy lírányit ott iránjytalangágot merev, Imerev konstrukciókat, a csődöt), ami felé a világ haladt, vakont önimiagát pusztulásra ítélve, j De jut még tér a műben az uj s jobb idők világosságának is. A kürthatatlanul élő demokratikus gondolat, még amnyi diszkreditálá^ eltemetés után is, már újra él s az Ember —reményünk szerint — a közeli- jövőben már, újra, mem diktátorok játéka, vagy háborúk; nyersanyaga, haiwai megint emberré lehet. (Riegler Imre di j A