Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A dunavölgyi három szövetség

A világpolitika legújabb eseményei meggyőzhettek mindenkit arról, hogy a dunai kérdés jelentősége napról-napra emelkedik s belátható időn belül a nemzetl<fözi (érdeklődés homlokterébe kerül; s akkor bennünket magyarokat, mint közvetlenül érdekelt feleket nem mellőzhetnek azokon a nagyjelentőségű tanácskozásokon, amelyek egy új dunai rend megalapozását lesznek hivatottak szolgálni. A magyar (közvéleményt eddig, — sajnos — sem a napi, sem a szaksajtó nem tájékoztatta kellő mérték ben e probléma nagy jelentőségéről s így a Duna Népére, mint a fiatalság orgánumára hárult a nehéz feladat, hogy e téren a kezdeményező lépéseket vállalja. Ezért e kérdés kutatóit értekezletre hivta össze. G r a t zl Gusztáv ny. külügyminiszter úr elnöklésével, és Hantos Elemér professzor úr védnökségével ül össze értekezletünk, mely egy vitadélután keretében a következő kérdésekkel kíván foglalkozni: 1.) vizsgálat tárgyává akarja tenni a dunai népek közös politikai, gazdasági és kulturális érdekeit, 2.) a közeledés módjának s sorrendjének legesélyesebb formáit, 3- a közeledés eszközeinek meghatározását (sajtó, konferenciák, vitadélutánok stb.). Szaktanácskozmányunk feladatát ezek 1 figyelembevételével kiterjesztjük arra is, hogy miként s mely időpontban lenne megvalósítható s összehívható egy íágabb körű ídunai konferencia s a szaktanácskozmányainkon kialakult magyar álláspontot mily formában ttrjesszük azok elé a bel- és küíföldi intézmények vagy társulatok elé, amelyek közreműködését nélkülözhetetlennek tartjuk problémáink tisztázása szempontjából. 1 !' A vitadélután bevezetőjét dr. ^ongrácz Kál mán tartja. 1 > X A duncivölqyi három szövetség Az osztrák-magyar monarchia szétesése után az előbbi dualisztikus állam-rendszer két tagja borzalmasan megcsonkítva maradt a Dunavölgyében; elvesztett részeikből részint új államok keletkeztek, részint 'szomszédos államok gyarapodtak. Az osztrákmagyar monarchia helyébe tehát több kis állam lépett, de oly módon, hogy azok egy része nem tekinthető minden tekintetben az osztrák-magyaír ' monarchia utódállamainak, hanem földrajzi fekvésüknél és ennélfogva érdeklődési és érdekkörüknél fogva mintegy kitágították a dunavölgyi politikai rendszer határait, módot és okot szolgáltattak a Dunavölgyén kívülálló -nagyhatalmak beavatkozására. 1 ! 1 A békeszerződések által teremtett helyzet, a győztes dunavölgyi államoknak területi és hatalmi s t at u! s q u o fenntartása iránti igyekezete, a 'legyőzöttek életfenntartási és egyenjogúság iránti törekvése és végül a környező nagyhatalmak világpolitikai állásfoglalása eredményezték a Dunavölgyében ma fennálló szövetségi rendszereket. Míg egyrészt figyelemreméltó, hogy ez a — sok tekintetben természetesnek látszó — szövetségi rendszer Icsak néhány év óta, tehát a világháborút követő tizennegyedik és tizenötödik évben jegecesedett ki teljesen, aminek oka sokszor belpolitikai elgondolásokra is vezethető vissza, másrészt kétségtelen, hogy a népszövetségi kollektív biztonság (gondolatának bukása késztette az egyes kis államokat arra, hogy érdekeik megvédésére minél szilárdabb szövetségi rendszereket léptessenek életbe. így most már három szövetségi rendszerrel állunk szemben, t. i. a Kis-Entente-tal. a Balkáii-Rzövetséggel és az u. n. római paktum^ köré csoportosuló három állammal. Habár e szövetségek mindegyike n'em tekinthető )egészében dunavölgyi szövetségnek), megállapítható, hogy mindezeknek a szövetségi rendszereknek legfontosabb ütközőpontja a Dunavölgyében található1 A' jelen dolgozat feladata, hogy fenti három szövetségi rendszert főleg íjogi szempontból vizsgálja és a kölcsönös kapcsolatok intenzitását összehasonlítsa. E szövetségi rendszerek között a legrégibb a kisEntente. A Kis-Entente államok sizőyetséaréíiek legrégibb'formája az egyes tagállamok közötti kétoldali védelmi szerződések. Ilyenek voltak az 1929. augusztus 14-én kelt esehszlovák-jugoszláv szerződés, az 1921. •április 23-án kelt csehszlovák-román szerződés és az 1921. június '7-én kelt jugoszláv-román szerződés. Az előbbi kettő kifejezetten Magyarország, az Utóbbi Magyarország és Bulgária ellen irányúi. A Kis-Entente eredete tehát ezekre a szerződésekre vezethető 'vissza és ezek a szerződések mutatnak reá e szövetség eredeti céljára, mely: Magyarország és másodsorban 'Bulgária revíziós törekvéseinek visszatartása. A Kis-Entente államok később az előbbi nemzetközileg fcehezen védhető szerződési (forma helyett háromoldalú egyezményeket létesítettek, hol a szövetség fenti igazi célja elhalványul, de anélkül, hogy e kétoldalú védelmi szerződéseket és az azok ikiegészítését képező titkos katonai szerződéseket hatályon kívül helyezték volnaA háromoldalú szerződések legújabb és ma 'hatályos alakja 1933. február 116-án Gfenfben látott napvilágot és neve: a Kis-Entente szervezeti paktuma. (Pacte d'organisation de la Petite-Entente.) A fenti egyezmény (bevezetése szerinti) feladata: a három Kis-Entente állam közötti szövetséff éls barátság szilárd alapjának megteremtése és ennélfogva külpolitikájuk teljes egységesítése, annak megszervezése és ezzel légy „magasabb nemzetközi - egység" (.,unité internationale supérieure") létesítése. E hangzatos és sokatigérő bevezetés után jönnek" az egyezmény Ssmert rendelkezései: a Kis-Entente 'állandó tanácsának felállítása, melynek tagjai: a három állam külügyminisztere, azok konferenciái és határozatai, melyhez a három állam egyhangúsága 'szükséges. (Az egyhangúság elvének kidomborítása teljesen felesleges volt, mert hiszen az a nemzetközi jognak amúgy is sarkalatos alapelve.) Különösen fontos még az egyezmény 6. cikke, mely kimondja, hogy valamely Kis-Entente állam mindennemű politikai szerződése, vagy politikáját megváltoztató egyoldalú cselekménye, vagy politikailag is jelentős gazdasági szerződése csak úgy érvényes, ha ahhoz a Kis-Entente tanácsa egyhangúlag hozzájárul. E szerződési rendelkezés különösen akkor érdekes, ha a legutóbbi olasz-jugoszláv barátsági szerződés ténvével és létrejötte körülményeivel vetjük'