Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Ausztria sajtója

sát, szociális felelősség érzetéből fakadó segíteni 'akarását és megértő kézszorítását. ' A munkaterület különbözősége két részre osztotta a munkát, melyeket legismertebb nevükön falumunkának és városi szociális szolgálatnak nevezünk. E kettő egy forrásból fakadva párhuzamosan halad egymás mellett, egymásból merítve, egymást támogatva. Mindazonáltal míg a falumunka már korábban reátalált a kibontakozás útjára, addig a szociális szolgálat most jutott abba a stádiumba, hogy egységes alapelveket dolgozzon ki magának. Ennek oka talán abban rejlik, hogy a falu ma az általános érdeklődés középpontjában van és 'e munkában legnagyobb szerepet vivő városai, illetve diákifjuság előtt vonzóbb munkaterület a falu, mint a 'város elhagyott negyedei. Hozzá járult még az is, hogy a szociális szolgálat úttörői kezdetben felekezeti munkába engedték gyökerüket, ami a legújabb időkig nem kedvezett az egyöntetű munka kifejlődésének. Figyelemre méltó tünete a két munkának, hogy mig a szociális szolgálat hatalmas erkölcsi testületek illetve közületek kereteiben alakult, addig a falumunka csoportjai mozgékonyabb és függetlenebb keretekben honosodtak1 meg. Bár maradandó értékű munkát a falumunkával foglalkozó testületek is nagyobbára csak ott végeztek, ahol a vezetésben tekintély, irányítás és állandóság nyilvánult meg. A falumunka célja: ,,A magyar falu gazdasági és szellemi megsegítése, magasabb fokra emelése és ezzel egész fajunk kitartásának, erejének fokozása." Ennek gyakorlati meoyalósítását a falukutatásban inyerik helyzetkép alapján felépített falugondozásban és a természet rendje szerint odajutva a faluvezetésben akarja megvalósítani. Mindezeket azonban szemügyre véve, legfeljebb összeállításukban és fogalmazásukban találjuk újnak, alapjában véve azonban már mind meg voltak. Uj ellenben az a módszer és szemlé'lődési szög, melyből az ifjúság 'ezt végzi. A falukutatás eddig nyilvánosságra került legeredetibb és legkomolyabb munkája K e m s e község feldolgozása már teljesen új vonás, a kollektív munkamódszer és a következetes szociológiai nézőpont 'megtartása és érvényesítése eredményeként mutatkozik be. E munka két jellemzője mérföldes távolságokat jelent a múlttal szemben és összehasonlitlhiatatlan differenciát az elért eredménvekben. Tovább ment azonban a sárospataki népfőiskolai tanfolyam, mely a faluszemináriumi vizsgálódások eredményeit gyakorlati megvalósítás terére vitte. A vendégül látott falusi ifjaknak nem csak vendéglátói és hallgató társai voltak a főiskolások, hanem a tanfolyam alatt szociális közösségben éltek velük. A közös lakás, a közös étkezés, közös munka, közös istentisztelet szolgálat példanélkül álló megnyilvánulásai a kollektív érzés, szociális felelősségérzet és világszemlélet mélységének. A városi szociális szolgálat: ..a magyar fiatalság szociális lelkiismeretének erővel és bátorsággal tele gyakorlati megnyilvánulása." Éles éllentétben áll az úgynevezett „karitatív" tevékenységgel, mint munkamódszerrel. Számol azzal, hogy törekvéseivel szemben fogja találni a társadalom közönyét és egyéni érdekeinek „hisztérikus" védelmét. Ennek dacára fiatal erőivel és minden tehetségével arra törekszik, hogy a bajba jutott emberekkel szemben a segíteni vágyó fiatal magyarságot,;a szociális munkában a harcos uj erőt, a társadalommal szemben a szociális lelkiismeretet képviselje. Nem filozofál, hanem gyakorlati térre lép: a tanonc kérdést tűzi ki programmjául és felállítja az első speciális tanoncotthont és tanoncvédő irodát. Mindkét mozgalom szemléletében merőben különbözik a mult megnyilvánulásaitól. A napi politika teljesen háttérbe szorult bennük, ehelyett a (magyarság nagy problér mái lépnek előtérbe, melyeket szerves egésznek lát. Nem engedi a problémákat elsüllyeszteni, hanem mélyreható rendszerváltozást kiván. A kibontakozást a szociális igazság érvényesülésében látja. Nem rohammal megy neki a feladatoknak, hanem éli és megvalósítja őket. A falu és város Ínségeseiért dolgozni lelkiismereti és állampolgári kötelességnek tartja, és nem a saját nyugalma megvásárlásának tekinti. A magyar ifjúság felismerte történelmi idők sugallta hivatását és hirdeti, követeli, előbb-utóbb pedig megvalósítja a Krisztusi szociális igazságot. Wittig Gusztáv dr. TÖREDÉK EGY ERDÉLYI LEVÉLBŐL . . . jelenleg Északerdélyben katonáskodom, az egyetemről már egy éve ki. kerültem . . . Erről most nem tudlak tá_ jékoztatni . . . Egy szó még s néhány. Nem helyeslem, ha belpolitikai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoztok. Az alkotmányvédelem fontosságát innen, Erdélyből nem ítélhetem meg. Az, hogy most a középeurópai helyzet és a nemzetközi helyzet nagy változásai közben nem volna-e szükséges figyelmünket teljesen a külpolitikára fordítanunk, ez a kérdés égető és sok lelkiismeretességet követel attól, aki válaszolni akar. Azonban: né. pünk lelki felépülése érdekében nem szabad egy pillanatra sem elfordítanotok tekinteteteket a mai magyarországi magyarság belső kérdéseiről. Ez különösen nekünk, fiataloknak, háború után fel. nőiteknek egyenesen kötelességünk. Az idősebbek munkáját a külpolitika s a nemzetközi életben egymással szembe feszülő erők kiegyensúlyozása emészti fel. Az építés szintié teljesen ránk vár, fiatalokra. — Én is várom, hogy jobbra forduljon sorsunk, s tudom hogy a külpolitikai helyzet kedvező alakulása is elősegítheti; de ha arra gondolok, hogy egy esetleges dunai, vagy középeurópai szövetségben a magyarságra vezető sze. rep vár, akkor az a tudat, hogy még egész sereg nyomasztó, nagy megoldatlan kérdésünk bénítja meg népünket (birtokkérdés, telepítés, egyke, népegészségügy, ifjúság elhelyezése, Drang •ach Osten, stb.) megingatja a bizalmamat abban, hogy majd megállhatjuk-e a helyünket. Szerintiem a legégetőbb feladat: a magyarságot „formába hozni", azaz bel. és külpolitikailag egészségessé, rugalmassá, újjá tenni. Belpolitikailag is, sőt elsősorban. Még akkor is, ha az idősebbek és a kényelmesek a külpolitikától várnak mindent. Egy kolozsvári tanár. Magyar-Osztrák Könyvtár (Österreichisch-Ungarische Bibfiothek) egy kiadványa most fog megjelenni Dr. Kertész János tollából: A magyar és osztrák kapcsolatok az\ összeomlás óta, címen. 14