Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 11-12. szám - Telepítés a munkanélküliség leküzdésére Ausztriában

Breitenlee község közelében 162-t Neustrasseácker mellett 56-ot, Hirschstettennél 42-őt. Itt már a mun­kanélküliek mellett földet kaptak a kisfizetésű nyug­díjasok is. Az itteni telepesek három évi próbaidő után építési szerződést kapnak, melynek érvénye a 2000-ik esztendőben jár le. Ugyancsak a kölcsönöket is 40 év múlva kell visszafizetniük. Az elv az volt, hogy a kisebb földterülettel bírók közelebb legyenek a városhoz, a nagyobb földterülettel bírók pedig tá­volabb. A kisbirtokosok csupán saját ellátásukra ter­melnek, piacra csak a nagyobb földbérlők képesek termelni. 1935-ben a kormány újabb 10.000-000 schil­linggel támogatta ezt az akciót, így a már meglévő 3.200 telepes számát újabb 2.039 telepessel szaporít­ják, melyből Bécs mellett még 523 telep fog létesülni. A közlekedés feljavításán is erősen dolgoznak. Ma már ott tartunk, hogy egész kis külön tartomány alakult ki ezekkel a kertes telepekkel. Ez a módszer függetlenebbé tette a munkást a gazdasági krízisektől, egészségesebbé és megelége­dettebbé teszi őket- A bajtársiasság szellemét fokozza és így a megelégedett munkanélküliekből az állam hűséges polgárai lesznek. Kertész János dr. AZ OSZTRÁK KÖNYV. Ismeretes, hogy Wien jelentősége a könyvkiadás terén az utóbbi években — politikai okoknál fogva is — emelke­dett. Sok mű, sőt egész könyvkiadóvállalatok is, innen indul­tak útnak, minthogy Németországban nem volt már talajuk. A háborúelőtti időben nem vált az osztrák szerző dicsőségére, ha munkáját nem Berlinben, Leipzigben vagy Münchenben adták ki. Ez megváltozott. Már a huszadik század első éveiben megalapították a „Wiener Verlag"-ot, amely a bécsi modern irányzat szolgála­tában állott. Ezt követte a háború után a Rikola kiadócég, melynek nagyszabású működése azonban nem sokáig tartott. A húszas évek közepe táján kezdette meg Zöolnay Pál szé­leskörű, nagysikerű kiadómunkáját. Azóta számos fiatal kiadó végzett intenzív és szerencsés munkát. Ki kell emel­nünk, hogy az osztrák „Bundesverlag" és a Wien község ér­dekeltségéhez tartozó „Deutscher Verlag für Jugend und Volk" — utóbbi különösen pedagógiai téren — figyelemre­méltó sikereket ért el. A Wienben székelő kiadóvállalatok mellett meg kell említenünk a Tyrolia kiadóvállalatot Inns­bruckban, az Anton Pustet és Bergland cégeket Salzburgban és a Styriát Grazban. Nem csekélyek a nehézségek, amelyek az Ausztriából út­>- nak induló osztrák könyv elé tornyosulnak, mert vannak ter­mészetszerűleg olyan osztrák könyvek is, amelyeket Német­országban adnak ki. Az osztrák kiadók többnyire nélkülözik azt a tradíciót, mellyel még a legkisebb német kiadócégek is rendelkeznek. Wienben mindent újra kell építeni. Gyako­riak a vegzatúrák is, melyek azokról a helyekről indulnak ki, amelyeknek a német-osztrák megegyezés még mindig szálka a szemükben. Hozzájárul mindehhez a német deviza­hiány is- Annál szembetűnőbb az osztrák könyvkiadás fel­lendülése éppen a legutóbbi időben. Elsősorban említésreméltóak azok a politikai könyvek, amelyek Ausztriával és az Ausztriából kiinduló gondolatok­kal foglalkoznak. így Schuschnigg kancellár könyve, a „Há­rom Ausztria", melyet a Thomas-Verlag, Jacob Hegner hir­det. Hegner egyébként kimondottan katolikus irányú művek kiadója, ezelőtt Hellerauban működött és a katolikus filozó­fia klasszikusait adta ki. A Tyrolia kiadásában fog megjelenni néhai Seipel kan­cellár könyve, a „Harc a békéért". Idetartozik egy Suttner Bertáról írott regény is, Hertha Paiitól, dr. Passer kiadá­sában. Passer egyébként művészeti könyveket szokott ki­adni, nevezetesen olasz városokról és vidékekről, melyekhez most egy Rómáról szóló új mű is járul. Bermann-Fischer kiadásában — ez a S. Fischer cég Ausztriába átültetett hajtása — megjelenik Hoffmannsthal leveleinek egy újabb kötete az 1900—1909 évekből —, mely époly fontosnak ígérkezik, mint az előbbiek, melyek a költő legkorábbi ifjúságát ölelték fel. Ugyanez a kiadóvállalat hir­deti Nietzsche anyjának Overbeckhez intézett leveleit is, me­lyeket egy svájci orvos, dr. Podach rendez sajtó alá. Állító­lag sok újat tartalmaznak a költő-filozófus megbetegedése felől. Róbert Musil regényének, „A tulajdonságok nélküli em­ber" harmadik kötete is ebben a kiadásban fog napvilágot látni. Tipikus osztrák regény ez, a háborúelőtti időkből s nagy érdeklődéssel várják mindenfelé. Van Gogh levelei Rappard festőhöz, a Vöröskereszt meg­alapítójának, Dunant és Madame Curie életrajza — utóbbit annak leánya, Éva írta — zárják be a sort. Zsolnay Pálnál jelenik meg számos, részben külföldi szerző regénye. Az osztrákok közül első helyen említjük Franz Werfel új bibliai tárgyú regényét „Halljátok a szózatot". Herbert Reichner kiadásában egy Haydn képeskönyv, a „Don Giovr.nni' jubileuma alkalmából (Paul Stefan). „Ezeréves vi­rágtő" cím alatt egy német költeménygyüjtemény, „Rilke Franciaországban" és Stefan Zweig Magelhaes-életrajza. A Wilhelm Frick kiadóvállalat a bécsi filharmonikusok törté­nelmét hozza Heinrich Kraliktól. Anton Schroll kiadásában — melynek művészeti könyvei közismertek — különböző művek új kiadásai jelennek meg Brueghelről, a XIX. század francia festészetéről és régvárt utolsó kötete Nagl-Zeidler Castle osztrák irodalomtörténetének. Tehát Bécs jelentősége az új szellemi termékek és irányok publikálása folytán valóban nőttön-nő. S. P. GUIDO ZERNATTO: A GYILKOS VÁROS (Franklin Társulat kiad. 188. old.) Zernatto nevét az újságolvasók jól ismerik. Schuschnigg kancellár egyik legbizalmasabb híve, aktív államtitkár, a mai osztrák politika kimagasló egyénisége. Azonban mint író is tekintélyes nevet vívott ki magának s ma az új osztrák iro­dalom legkimagaslóbb egyéniségei közzé sorozzák. Helyesen fordított regénye egy parasztlegényről szól, aki álláshoz a városban jut, de képtelen lélekben falujától és az ottani élettől elszakadni s éppen emiatt súlyos konfliktusba kerül az igazságszolgáltatással. Vadorzás közben önvédelem­ből lelő egy zsandárt, de felmentése dacára is elbocsátják ál­lásából s ő újra visszatér falujába, mert csak itt tudja az élet valódi értelmét és szépségét feltalálni. A regény novellája keveset mond, de Zernatto franciás kedélyességű Irásművészete és mély humanizmusa komoly irodalmi értékké emelik regényét. Egyformán ura a témának és a modern, dinamikus regényírás minden technikai titká­nak. A regény lefordítása jó szolgálatot tett az osztrák-ma­gyar szellemi együttműködés ügyének. Szeretnénk, ha Zer­natto nevével újabb fordítások révén mielőbb újra találkoz­hatnánk. Draskóczy Antal' VITTORIO MUSSOLINI: LÉGIHÁBORU ABESSZINIÁBAN (Franklin társulat. 1937. 112 o.) Az olasz gyarmati háború érdekes és közvetlen doku­mentuma ez a kis munka. Szerzője mlliiók bálványozott Ducé­jának húszéves fia, aki 9 hónapot töltött Keletafrikában és ,,alantasainak szeretetnyilvánítását igyekezett nem a nevével, hanem a sapkáját ékesítő szerény aranyzsinórral kiérdemelni." Könyvét fiataloknak, öregeknek egyaránt ajánlja a fiatal repülőtiszt. A fiataloknak kézikönyvül a jövő küzdelmeire, az öregeknek bizonyítékként az „élet küszöbén sarjadzó érzé­sekre és benyomásokra-" A munka rövid jellemzéséül minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy annak minden sorából szinte az egész olasz nép egységes akarata, elszántsága és önfeláldozó hazafiassága sugárzik felénk. Hámori László. 25

Next

/
Thumbnails
Contents