Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 11-12. szám - Ausztria ifjusága tetteket akar

réhez és Scott kapitányéhoz emelkedik. A tulajdonképpen szerény szöveggel párosult egyszerű zenekíséret az említett nagyságoknak immár világtörténelmi jelentőségű emelkedésével vagy zuhanásával vetekszik. Azok a percek, amelyek alatt ez a versszöveg és ez a dallam megszületett, szintén az emberiségnek a csillagórái közé tartoznak. És attól kezdve, hogy a nyilvánosság előtt először felhangzott a békés „SUlle Nacht, heilige Nacht", imperialisztikus, hódító hadjáratra indult. Előbb egy kis tartományban, országban, birodalomban, földrészen és az éter rezgése foszlányos hanghullámait elvitte szinte az egész glóbuszra. A jóravaló embereken kívül, még az elvetemültek légióiból is alig tudnék egyetlen elképzelni, akinek az évenként megismétlődő fenséges szent estén ez a csodálatos muzsika ne tudna a szívébe lopódzni... • A templomot, amelyben a gitárkísérettel először előadott ének elhangzott, a századfordulón kérlelhetetlen kezek a csákányoknak szolgáltatták ki és le is rombolták. Az új templom, amelyben egy bronz relief örökíti meg az immár történelmi eseményt, jóval lejebb. a községnek egyik síkságon elterülő s a vízáradástól nem fenyegetett részén épült fel. Múltak az idők, jött a világháború és bekövetkezett az összeomlás. Az egykor hatalmas osztrák császárság is tőredékállammá alakult át. Egymásután következő kitűnő kormányaik alapvető programm jukká tették, hogy a jövő felé vezető út céljának elérésénél nemcsak a jelen haladását, hanem a mult tradícióit is felhasználják. így emelték fel szinte láthatatlan kezek a régi templom helyén az óberndorfi új, immár a „Stille Nacht"-ról nevezett emlékkápolnát, amelyet ez év augusztusában szenteltek fel és adtak át rendeltetésének. Az emlékkápolnának szűkreszabott területét egy kis kerít rs veszi körül. Rácsos vasajtajrf zárva s az csak a belénőiegy megváltása után nyílik meg. Jó egynéhány lépcsőn keresztül vezet fel az út az egyszerű, fehérre meszelt épülethez, amelynek kecses a formája. Az Isten házának belseje alig néhány méter hosszú és széles. Fából faragott az oltárképe, mely a betlehemi kisded születését ábrázolja. Felette ragyog n karácsonyi csillag, amely valaha a napkeleti bölcseket, ma pedig az egész hívő kereszténységet a jászolhoz vezeti. Esténként az a csillag kigyúl és fényével átjárja a hihetetlenül hangulatos kápolna belsejét. Az oltárképet egy impozáns, fából faragott és természetes, zöld színre festett fenyőfa girland koszorúzza körül kis barokk angyalfejekkel díszítve. A szintén fehérre meszelt belső falakat, élő fenyőfafüzérek ékesítik s az alig pár négyzetméternyi helyiséget olyan ózondús illattal telíti, mintha az ember egy napsütött fenyőfaerdő kellősközepén járna. Ezért van az, hogy még nyáron is valóságos karácsonyi hangulatot ébreszt az arrajáró lelkületében. Az oltárral szemközt két-két sor barnára festett egyszerű pad. Jobbra, és balra az oltártól pedig egyegy nagyobb üvegablak, amelyeket az innsbrucki híres üvegfestőipar színezett. Az egyiken életnagyságban Joseph Mohr lelkész, mellette miniatűrben a régi és lebontott óberndorfi templom képe. A szöveg az idevonatkozó személyi és tárgyi adatokat tünteti fel. Meg kell még jegyezni, hogy a mellkép egy színes karácsonyi gyertyákkal díszített fenyőfából emelkedik ki. A másik üvegablakon szintén életnagyságban Franz Gruber kántortanító, mellette ugyancsak miniatűrben falusi iskolájának a képe. A felirat itt is az idevágó adatokat tartalmazza. Két név, amelyek menthetetlenül elsüllyedték volna az idők múlandóságának a forgatagában, ha csak a Gondviselés, mint annyi másszor is, nem éppen bennük, a legszerényebbekben gyújtja lángra a szó ünnepi értelemben vett halhatatlanság szikráját. Ma már történelmi, sőt világtörténelmi nevekkel emlegetik együtt őket. A műveltség hiányának számít, ha valaki nem vesz tudomást róluk. A lépcsőkről az emlékkápolnába az út egy barna fenyőfából készült ajtóbejáraton keresztül vezet. Felékesített karácsonyfát vivő angyalok alakja van belékarcolva. E kép mellett a következő :. szövegű felirat: „Dicsőség mennyben az Istennek és békesség a földön azon embereknek, akik jóakarattal vannak eltelve" Ennek a szövegnek meavan másutt is az értelme. Itt azonban egészen különleges jelentőségre tesz szert. A nagy és kis németség észten-^ dők óta szüntelen harcban áll egymással s ha a dúló küzdelemnek itt látszólag nincs is nyoma; az, ami külsőleg kifejezésre nem jut, befelé meg érezhető. Ebben az emlékkápolnában nemcsak egy történelmivé vált jelenet megörökítését látom, hanem látok még egy jelképet, szimbólumot is- Majd ha a vihar egyszer elül s a németség véglegesen két, egymástól teljesen független és önálló, külön államiságban elhelyezkedve, nem gyűlölettel, hanem szeretettel közeledik egymás felé s nem mostoha testvérként fordul el eaymástól, hanem édestestvérként fonja egymást átölelni, lesz mázsás súlya e szavaknak, hogy békesség a földön azon embereknek, akik jóakarattal vannak eltelve. A mai keresztény-napnyugat peremén állva, így nézhet az óberndorfi emlékkápolna egyik tekintetével a dicsőséges múltba, másikéval a talán — reményteljes jövőbe! Thewrewk—Pallaghy Attila dr. Meznerics Iván és Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei. 1867—1937. (A Magyar Közigazgatástudományi Intézet Kiadványai. 21. sz. Bp. 1937. 447 old. + 2 mell.) „A magyar közigazgatástudományi irodalom nagy hézagai közt egyike a legfeltűnőbbeknek az, hogy a magyar közigazgatás szervezetének történetével rendszeresen kevéssé foglalkozunk" —állapítja meg Magyary Zoltán, a Magyar Közigazgatástudományi Intézet igazgatója Meznerics Iván és Torday Lajos igen értékes és hézagpótló munkájához írt előszavában s egyben mindjárt be is jelenti, hogy a Magyar Közigazgatástudományi Intézet ennek a hézagnak a pótlására három tanulmány kiadását vette tervbe, és pedig 1. A magyar közigazgatás szervezetének története 1500-től 1867-ig. 2. A magyar közigazgatás szervei 1867-től máig, 3. A magyar minisztériumok hatáskörének és belszervezetének története 1867-től máig. A másik két tanulmány előkészületben van s a magyar közigagatás szervei 1867—1937-ig igen jó propagandája azoknak is. Ez a munka valóban hézagpótló volt, mert a mai magyar közigazgatás minden egyes szervét minisztériumok és azokon belül ügykörök szerinti tagozódásban foglalja össze. Az egyes címszók alatt közli az egyes szervek kialakulásának rövid történetét, rövid összefoglalásban a hatáskört s egyben azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyekkel azok létrehivattak, iiletve kialakíttattak. A kötetben 506 címszó alá foglalva kapjuk a fentebb már említett minisztériumok szerinti tagozódásban (kivéve a honvédelmi igazgatás szerveit) a ma működő összes szervek rövid jellemzését, természetszerűleg egy-egy címszó alatt egyes esetekben több ugyanabba a típusba tartozó szervet is. A részletes tárgymutató igen nagy mértékben emeli a kötet használhatóságát, amelyet igen nagy haszonnal forgathat nemcsak az egyetemi vizsgákra és a gyakorlati közigazgatási vizsgára készülő jogász, hanem mindenki, aki a magyar közigazgatás eléggé bonyolult és szövevényes szervezetében gyorsan akar eligazodni. ( S) 23