Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

33 közösül, az a fiziológiai aktus egysége ellenére három „élesen elhatárolt" bűncselekményt: erőszakos nemi közösülést, vérfertőzést és házasságtörést követ el, mert szándéka a nemi tisztaság és enkölcsi erőszak űtján való megtörésére, a vérségi kötelék megfertőzésére és a házassági hűség megszegésére irányult, s létre is hozza mind a három eredményt. Tehát nemcsak eszmeileg, hanem a valóságban is több bűncselekmény létesült. Azonban a tettazonosság határainak megállapításánál nem mellőzhetjük a BTK. érvényben levő 95. §-át sem, mely „valamely cselekmény" alatt nem bűncselekményt, hanem csak a fizikai aktus egységét értheti. Ha egyazon aktus, figyelemmel a szubjektív bűnösségre is, többszörös paragrafussértés folytán több bűncselekménnyé válik, eszmei bűnhalmazat létesül. A ki pofonüti a végrehajtót, az nemcsak „bántalmazza", hanem meggyalázó cselekményt is követ el ellene s ennélfogva egyazon cselekménye sérti a becsületsértésre és a hatóság elleni erőszakra vonatkozó rendelkezéseket; a 95. §. értelmében mégis csak a hatóság elleni erőszak büntetésével sújtható; a ki pedig a végrehajtó kezére üt, de oly erővel, hogy a bántalmazáson kivül sérülést is okoz neki, az testi sértéssel anyagi halmazatban levő hatóság elleni erőszakot követ el s ezért összbüntetéssel sújtandó. Ezekhez a szabályokhoz a tettazonosság kérdésének eldöntésénél is alkalmazkodnunk kell. Vargha szerint: „Ha a minősítés folytán törvényhalmazat áll elő, a vádtól való eltérés meg van engedve; ellenben ha anyagi halmazat állapíttatik meg, a tettazonosság megszűnik". De törvényhalmazat alatt Vargha nyilván nem azt érti, a mit Baumgarten, hanem az eszmei bűnhalmazatot, mert szembe állítja azt £^z anyagi halmazattal. Közelebbi okát azonban nem fejti ki, hogy miéit marad meg a tettidentitás az eszmei halmazat eseteiben, holott ilyenkor a vádban nem említett, új jogsérelem is lép előtérbe? Ilyen esetekben disztingválnunk kell. Ha a vádat lopás miatt emelték s a tárgyaláson kiderült, hogy a tettes jogos indok nélkül hatolt be a sértett lakásába, de hogy lopott is onnan valamit, azt bizonyítani nem lehet, — semmi akadálya annak, hogy magánlaksértés vétsége állapíttassék meg, jóllehet a vádló erről hallgatott. Mert az ilyen módon elkövetett lopással a magánlak-