Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

34 sértés eszmei halmazatban lévén, vádat a BTK. 95. §-a folytán csak a súlyosabb deliktum — a lopás —címén kell emelni, s a mellett sub intelligitur minden enyhébben büntetendő cselekmény, mely a lopással alaki halmazatban van. Az új jogsérelem — a lakásjog megsértése — tehát csak hátszólag új, mert azt a törvény nézőpontjából tekintve, a lopás vádja már átfoglalta. Ép igy áttérhet a biróság a vadelv sérelme nélkül a távíródrótlopásról a távírórongálás vétségére, az erőszakos nemi közösülésről a megfertőztetés bűntettére. Ellenben kétségen kivül áll, hogy a magánlaksértésről a lopásra, vagy becsületsértésről a hatóság elleni erőszakra (ha kiderül, hogy a rendőrt nem az udvarában borozgatás közben, hanem hivatásából folyó eljárása alatt ütötték fejbe), vád nélkül áttérni nem lehet, mert az enyhébb deliktumra irányuló vád a törvény szerint sem tekinthető olyannak, mintha átfoglalná a másnemű súlyosabb cselekményt is." Eszmei halmazat esetében tehát a vádtól eltérő minősítés csak enyhébb lehet a vádbelinél; a súlyosabb ép úgy átlépi a tettazonosság határát, mint a mikor az eltérő minősítés folytán anyagi bűnhalmazat létesül. III. A kontinentális törvényhozások mindegyike megköveteli, hogy az ítélet a vádbeli tettre szorítkozzék, de megengedi egyúttal az ítéletnek a főtárgyaláson bizonyítást nyert új tényekhez való alkalmazkodását is. A német oünvádi perrendtartás 263. §-a ki is mondja ezt elég világosan: ,,Gegenstand der Urtheilsfindung ist die in der Anklage bezeichnete Tat, wie sich dieselbe nach dem Ergebnisse der Verhandlung darstellt." A magyar bírói joggyakorlat, habár állásfoglalásának elvi okait sohasem fejtette ki, általában elfogadta a tettazonosság szabályának ilyetén értelmezését. Elítéltek vádlottakat a vádbelitől merőben különböző tényállás alapján, ha a megsértett konkrét jogérdtk azonosságához szó nem férhetett. Legeklatánsabban jutott kifejezésre a kir. Curia áiláspontja 9 Vitatható, hogy példáim helyt állók-e? A kik szerint az adott esetekben nem eszmei bűnhalmazat forog fenn, álláspontjukhoz képest a sértett jogérdtk különbözősége szerint fogják a kérdést eldönteni.